2010. június 12., szombat

Spirit – a sikító város


Nem csupán a város sikít…








Objektíven: A Spirit - A sikító város egy meggyilkolt rendőr, Denny Colt története, aki különös módon a Spirit nevű álarcos bűnvadász képében születik újjá. Legfőbb célja a hőn szeretett város Central City rendjének biztosítása, így állandóan gonosztevőket üldöz, különös tekintettel a leggonoszabbra mind közül: a kissé elmebeteg és megalomániás Octopusra. De bármily elfoglalt is a sok bűnténnyel, hős lovagunknak mindig akad ideje a gyönyörű nőkre, bár soha nem lehet biztos benne, hogy épp elcsábítani, szeretni vagy megölni akarják-e őt. Egy biztos társa akad, akihez mindig hűséges marad, és aki soha nem árulja el őt: Central City, a régi s elegáns nagyváros, ahol megszületett, és ahol újjászületett.

Szubjektíven: Nem csak a város sikít, hanem a moziban ülő sok-sok néző is. Az ígéretes filmelőzetesek után többre számított a világ Frank Millertől. A képi világ még csak-csak mentené a mozit, ha nem hajazna ennyire a Sin City-re. A legnagyobb probléma talán pont az, hogy senki sem tudja megmondani mit akar a film, miről akar szólni? Épp csak belekap valamibe, nem időz el sehol, a szereplők távol maradnak, érzelmi azonosulás híján kétkedve bámuljuk őket. A vizuális és történeti poénok inkább hatnak idiótának, mint kreatívnak. A várossal való kapcsolat bemutatására pedig több idő kellene egy kezdő és egy lezáró nagymonológnál – ellentétben a hölgyekkel. Véleményem szerint azok fognak legkevésbé csalódni Frank Miller alkotásában, akiknek elég annyi, hogy egy filmben láthatják Eva Mendest, Scarlett Johanssont, Sarah Paulsont és Jaime Kinget. Ha valaki esetleg többre vágyik ezen hölgyek látványánál, javaslom, ne erre fizessen be…

Kiknek ajánlom?
Alapvetően azoknak sem, akiknek elég a csajmustra. Egyszerűen nem éri meg.

Értékelésem: 25%

1 megjegyzés:

  1. Én is sikítottam, pedig iszonyatosan vártam! Annyira volt rossz, mint nekem a Sin City jó...

    VálaszTörlés