Ádám
almái"How deep is your love?" Igazi vallásos film.
Objektíven:
Ivan vidéken élő lelkész, aki segíteni próbál néhány emberen: lecsúszott alkoholista, pakisztáni bűnöző, náci skinhead is megtalálható a kis házban. Köztük legutóbbiról, Adamról szól a történet, Ivannal közös jellemfejlődésükben.
Szubjektíven:
Amikor azt írtam, hogy igazán vallásos film, azt további pontosításnak vetem alá, nehogy valaki is megbotránkozzon! Nem szabad Tűzálló, Passió, Jézus élete, vagy Napfívér, Holdnővér szerű megközelítést várni, az Ádám almái nem nézőbarát és nem kedveskedő eszközökkel dolgozik. Nem, bizony! Hanem kemény fekete humorral, olykor kendőzetlen képi megnyilatkozással, brutális emberi sorsokkal. Hogyan közelítheti meg ilyen nagyszerűen egy dán rendező a Biblia egyik - ha nem "a" - legnehezebben emészthető részét, Jób könyvét? Egyáltalán van-e joga egy feltehetően nem hívő rendezőnek ehhez az anyaghoz nyúlnia és ebből alkotnia? Véleményem az, hogy Jensen maximális tisztelettel nyúlt a Könyvhöz, és két személyt középpontba helyezve kiváló drámát bontakoztat ki. Adamot elküldik Ivanhoz, hogy kezdjen vele ő valamit, ha már a börtön nem tud. Gonosz, erőszakos jellemét az első kockától nem veszi figyelembe, pont ugyanúgy áll hozzá a lelkész, mintha maszületett bárány lenne. Ez kiváltképp mókás, amikor Adam igencsak helybenhagyja Ivant. Adam válasza erre a totális "felháborodottság",: egyszerűen nem vesznek róla tudomást, nem reagálnak az ő negatív tetteire? Jóként kezelik, hihetetlen! Közben Ivanról is kiderül egysmás: vérfertőző családi háttér, fogyatékos gyermek... Mind-mind kiváló támadási felület Adamnak, a jóság, naivság nem győzhet! (Érdekes az Ivan=Naiv betűkombináció...) A kizökkentett Adam újra támad, beviszi a döntő csapásokat, ami után már nincs tovább. Vagy mégis? A rákos, fejbelőtt, megalázott, megvert Ivan haldoklik, percei vannak, amikor Adam rájön, érdemes lenne elkészítenie azt az almás sütit, amivel a lelkész még érkezésekor megbízta, mint jócselekedet. Az ebből kerekedő kerti süteményes jelenet pedig az egyik legmeghatóbb, amit valaha láttam! A hülyék a jók? Aki nem vesz tudomást a rosszról, az igaz ember? Isten szereti a bolondokat? Mind-mind Adamban is felmerülő kérdések, amikre ilyen-olyan módon megtaláljuk a választ. Ivan életben maradása nem a véletlen műve, ahogy az sem, hogy - a lehetőségekhez képest - sikerült a többi lakótársa életét is mederbe terelnie. Számomra Ivan az irgalom magasiskolája, hogy miként is mosolyogjunk, ha már fáj az élet; Adam pedig az abszolút elutasítás, cinizmus a kezdeti időkben. Ezeknek az embereknek és tulajdonságoknak folyamatos fejlődését és, talán mondhatom, beteljesülését látni maradandó élmény. Adam film végi pálfordulása korántsem túlzó, ez a felfogás könnyen ragadóssá válhat!
Kiknek ajánlom?
A dán iskola kedvelőinek, újszerű filmes élményre vágyóknak.
Értékelésem: 99%
Ivan vidéken élő lelkész, aki segíteni próbál néhány emberen: lecsúszott alkoholista, pakisztáni bűnöző, náci skinhead is megtalálható a kis házban. Köztük legutóbbiról, Adamról szól a történet, Ivannal közös jellemfejlődésükben.
Szubjektíven:
Amikor azt írtam, hogy igazán vallásos film, azt további pontosításnak vetem alá, nehogy valaki is megbotránkozzon! Nem szabad Tűzálló, Passió, Jézus élete, vagy Napfívér, Holdnővér szerű megközelítést várni, az Ádám almái nem nézőbarát és nem kedveskedő eszközökkel dolgozik. Nem, bizony! Hanem kemény fekete humorral, olykor kendőzetlen képi megnyilatkozással, brutális emberi sorsokkal. Hogyan közelítheti meg ilyen nagyszerűen egy dán rendező a Biblia egyik - ha nem "a" - legnehezebben emészthető részét, Jób könyvét? Egyáltalán van-e joga egy feltehetően nem hívő rendezőnek ehhez az anyaghoz nyúlnia és ebből alkotnia? Véleményem az, hogy Jensen maximális tisztelettel nyúlt a Könyvhöz, és két személyt középpontba helyezve kiváló drámát bontakoztat ki. Adamot elküldik Ivanhoz, hogy kezdjen vele ő valamit, ha már a börtön nem tud. Gonosz, erőszakos jellemét az első kockától nem veszi figyelembe, pont ugyanúgy áll hozzá a lelkész, mintha maszületett bárány lenne. Ez kiváltképp mókás, amikor Adam igencsak helybenhagyja Ivant. Adam válasza erre a totális "felháborodottság",: egyszerűen nem vesznek róla tudomást, nem reagálnak az ő negatív tetteire? Jóként kezelik, hihetetlen! Közben Ivanról is kiderül egysmás: vérfertőző családi háttér, fogyatékos gyermek... Mind-mind kiváló támadási felület Adamnak, a jóság, naivság nem győzhet! (Érdekes az Ivan=Naiv betűkombináció...) A kizökkentett Adam újra támad, beviszi a döntő csapásokat, ami után már nincs tovább. Vagy mégis? A rákos, fejbelőtt, megalázott, megvert Ivan haldoklik, percei vannak, amikor Adam rájön, érdemes lenne elkészítenie azt az almás sütit, amivel a lelkész még érkezésekor megbízta, mint jócselekedet. Az ebből kerekedő kerti süteményes jelenet pedig az egyik legmeghatóbb, amit valaha láttam! A hülyék a jók? Aki nem vesz tudomást a rosszról, az igaz ember? Isten szereti a bolondokat? Mind-mind Adamban is felmerülő kérdések, amikre ilyen-olyan módon megtaláljuk a választ. Ivan életben maradása nem a véletlen műve, ahogy az sem, hogy - a lehetőségekhez képest - sikerült a többi lakótársa életét is mederbe terelnie. Számomra Ivan az irgalom magasiskolája, hogy miként is mosolyogjunk, ha már fáj az élet; Adam pedig az abszolút elutasítás, cinizmus a kezdeti időkben. Ezeknek az embereknek és tulajdonságoknak folyamatos fejlődését és, talán mondhatom, beteljesülését látni maradandó élmény. Adam film végi pálfordulása korántsem túlzó, ez a felfogás könnyen ragadóssá válhat!
Kiknek ajánlom?
A dán iskola kedvelőinek, újszerű filmes élményre vágyóknak.
Értékelésem: 99%
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése