2014. február 2., vasárnap

Action - Reaction

Pontosan egy hónap választ el minket az amerikai filmek legjelentősebb eseményétől. Számszerűsített összefoglalót itt lehet olvasni arról, hogy látta az elmúlt esztendőt a kritikai oldal. Ehhez képest január 16-án kijöttek az Oscar-jelölések, tehát az Amerikai Filmakadémia is véleményt mondott. Egyik kollégám találó mondatát idézve: "Több itt a gáz, mint elsőre tűnik." - Beigazolódni látszik. A nagyobb kampánnyal megtámogatott filmek bekerültek gond nélkül, a kisebb kritikuskedvenc alkotásoknak ezúttal sem termett babér. Nézzük végig kategóriánként a helyzetet a jelöltekre összpontosítva:

Legjobb film:
Várható volt, hogy nem lesz 10 jelölt, így az is, hogy egy-két nagyágyú kiesik majd. Kb. 12 film tülekedett a kilenc helyért, végül a Coen tesókat és Walt Disney-t paterolták ki. Az Inside Llewyn Davis és a Banks úr megmentése mentek, némi meglepetésre viszont jött a Philomena - Határtalan szeretet. Meglepő az akadémia döntése több szempontból is, különösen Mr. Banks esetében. Első pillantásra tipikus Oscar-moziról van szó, melyet mégis sokkal jobban szeretett a kritika, mint a szakma. Úgyhogy már csak emiatt is meg kell majd nézni... Ezen kívül Walt Disney örök kedvenc az álomgyárban. Miért pont akkor hagyják ki, amikor jó film készül róla? Az okokat sokan a szerény kampányban és az anyagiakban keresik. Térjünk át a legfőbb esélyesekre. Amerikai botrány - Gravitáció - 12 év rabszolgaság. A triumvirátusból a jelölések kihirdetése óta már csak ketten vannak meg, hiszen hiába nyert a színészkamarától fődíjat az Amerikai botrány. A rendezők, a producerek, az írók díjátadóikon egyaránt mellőzték a filmet, ami nagy érvágás, különösen az utóbbi. Maradt tehát két film, melyek közül most ember legyen a talpán, aki megmondja, hogy ki lesz a befutó. Ennek a kérdésnek valószínűleg külön cikket fogok szentelni. A Gravitáció hat kategóriában főesélyes az Oscar-gálán, a rendezői díjat is nagy valószínűség szerint vinni fogja stáb, miért pont a legjobb film maradna ki? Többek között tán azért, mert a 12 év rabszolgaság győzött a kritikusoknál, a producereknél, a Broadcast és a Golden Globe fődíja is megvan nekik, a BAFTA pedig nagy eséllyel meglesz. Innen kikapni? - kérdezhetné a laikus. Igen, méghozzá simán. A Gravitációra voksolt ugyanis a rendezők céhe és a producerek céhe is, ami gyors fejszámolást végezve azt jelenti, hogy az űrben játszódó "kamaradrámának" jelen pillanatban 87% esélye van a végső győzelemre. A dolog pikantériája, hogy közel ugyanennyi az esélyük a rabszolgáknak is. Hogy miért? Egy. Steve McQuenn rabszolgás filmjének nincs abszolút támogatói többsége, a fődíjakat rendszerint elvitte, de mást nem nagyon Lupita N'yongo mellékszereplői tündöklésén és az adaptált forgatókönyvükön kívül. Cuaron űrdrámájának láthatóan nagyobb a bázisa, a filmet egyedül az írói munka gyengíti, hiszen valljuk meg, a sztori meglehetősen sovány. Kettő. A PGA döntése miatt. A producerek céhének győztese 75%-os eséllyel viszi az Oscar fődíját. Ide rengeteg ember tartozik, sok száz producer, akik az egész piacot lefedik, rálátásuk van valamennyi jelentős munkafolyamatra Amerikában. Még soha nem fordult elő velük, hogy ne tudtak volna dűlőre jutni. Márpedig ebben az évben most azt mondták, hogy döntetlen. Pontosan ugyanannyi szavazatot kapott a két nagyesélyes film. Ember legyen a talpán, aki most dönteni tud. Sokat számíthat a Brit Filmakadémia döntése pár hét múlva, hiszen egyre több a brit az Amerikai Filmakadémiánál és a díjkiosztójuk az Oscar-szavazás kellős közepére esik ebben az évben. Várjuk a fejleményeket...

Legjobb rendező:
Hogy Spike Jonze-nak nincs sok esélye bekerülni, azt sejtettük. Paul Greengrass kihagyása már kissé meglepőbb, de korán sem váratlan húzás. A Coen tesókat ide már nem is vártuk azok után, hogy a legjobb film kategóriában mellőzték őket. Alexander Payne a "meglepetésjelölt", őt viszont most szinte illik szeretni. A Nebraska jól sikerült, így itt van Payne is. Na, nem ennyire egyszerű az eset, de majdnem. A győztes Cuaron lesz a Gravitációért.

Legjobb női főszereplő:
Nincs láb, nincs csoki. Nincs pénz, nincs jelölés. Brie Larson és Adele Exarchopoulos álma idáig tartott. Kis költségvetésű független filmek szereplői csak ritka esetben jutnak jelöléshez. A legmeglepőbb Emma Thompson mellőzése (Banks úr megmentése, hát mi más), a legjobb film kategóriánál már említett indokok miatt. Cate Blanchett nyeri ezt a díjat, talán ez a legbiztosabb valamennyi főkategória közül.

Legjobb férfi főszereplő:
Oscar Isaac és Robert Redford ki, Leonardo Di Caprio és Christian Bale be. Avagy klasszikusabbak ki, modernebbek be, de megint elő lehet hozni a kampányt és a kampányra fordított pénzt is. Itt nagy meglepetés nincs, Tom Hanks bekerülésének valljuk meg nem volt nagy esélye. Többen emlegetik, hogy Chiwetel Ejiofor és Matthew McConaughey különharcának Di Caprio lehet a győztese, de az elmúlt hetek díjazását látva Matthew ezt az Oscart már csak elveszítheti. Hmm... ha jól belegondolok, a Mielőtt meghaltam (ebben főszerepel McConaughey) három Oscar-díjat is fog kapni. Nem sok az egy kicsit?

Legjobb női mellékszereplő:
Sok lenne a jóból, ha napjaink legünnepeltebb női színésze (Jennifer Lawrence) még ezt is behúzná. Oprah szerencsére már korábban kiesett, úgyhogy ezt megszavazhatjuk Lupita N'yongonak. Bár Lawrence nagyot hajrázott, végül a kritikusok és a színészek kamarája is kinyilvánították, hogy kit szeretnének győztesnek látni. Aki szerintem meg is nyeri. Többek között az ilyen jelenetek miatt.

Legjobb férfi mellékszereplő:
Tán a legfájóbb ütés. Hova tüntették Daniel Brühl-t?? Úgy egyáltalán az akadémia idei legrosszabb húzása, hogy minden idők egyik legjobb sportfilmjét 0, azaz nulla jelöléssel küldte aludni. A Hajsza a győzelemért sokak szerint azért nem rúghatott labdába, mert a tengerentúlon nem rajonganak a száguldó cirkuszért, ott nem népszerű a Forma-1. Sebaj. Van nekünk helyette egy semmiből előugró Jonah Hill és egy Bradley Cooper. De még ők sem tudnak mit kezdeni azzal, hogy ezt az aranyszobrot a színészkedéshez hosszú évek után visszatérő Jared Leto viszi majd. Mindent megnyert eddig. Pont az Oscar maradna ki?

Legjobb eredeti forgatókönyv:
Ha nem akarják, hogy a 10 jelölést begyűjtő Amerikai botrány teljesen lenullázódjon, akkor ebben a kategóriában fogják kárpótolni. Erre azért kevés a sansz, mert van itt egy Spike Jonze, aki A nő című filmért eddig mindent vitt. Nehéz döntés. Mégis kapjon díjat a botrány valamelyik látványkategóriában? Ott viszont a gyengébb jelöltek között van... Az ötösfogat nem meglepő, Coenéket tették ki (ebben az évben már szokásos) és a meganépszerű Mielőtt meghaltam került be.

Legjobb adaptált forgatókönyv:
Tökéletes egyezés a kritikusok véleményével. Ilyen is ritkán van. Ugyanaz az öt film. Ugyanaz lesz a győztes is. A 12 év rabszolgaság legbiztosabb Oscar-díja. Az írók szakszervezetének díjazása rámutatott arra is, hogy amíg mindenki a Mielőtt éjfélt üt az órát és a Wall Street farkasát várta esélyes pozícióba, kiderült, hogy az egyetlen kihívó a Phillips kapitány, ami viszont nem élvez akkora bizalmat az akadémia részéről, hogy komoly vetélytárs legyen.

Legjobb operatőri munka:
Emmanuel Lubezki végre valahára Oscar-díjas lesz! Természetesen a Gravitációért. Már Az élet fájáért járt volna az elismerés, de ott végül máshogy döntöttek a szavazók. Most viszont nincs pardon (és komoly ellenfél sincs).

Legjobb nem angol nyelvű film:
Érdekes kategória, gyakorlatilag kétesélyes. Ilyenkor nem ritka, hogy az akadémia egy harmadikat hoz ki győztesnek. De kit? Belgium? Kambodzsa? Esetleg Palesztina? Dánia és Olaszország különharcába ki tud beleszólni? A vadászat és A nagy szépség csatája eddig az utóbbi javára látszik eldőlni, de végül nem kizárt, hogy a kritikusok által jobban kedvelt Vintenberg-darab lesz a befutó. Megjósolhatatlan. Talán a BAFTA segít majd az eligazodásban.

Legjobb animációs film:
HOVA TŰNT A SZÖRNY EGYETEM??? Még a Croodék is a jelöltek között vannak, könyörgöm! Egyszerűen csak arra tudok gondolni, hogy az akadémia most bünteti a Pixart a tavalyi évért, amikor a Merida sokak szerint érdemtelenül győzött. Kritikai és szakmai jelölései, valamint anyagi sikere alapján a Szörny Egyetemnek stabilan ott kéne lennie a legjobb három film között. Erre még az ötbe sem kerül be? Ez nekem magas. A kategória létrejötte óta először leszünk kénytelenek a Pixar társaságát mellőzni az Oscar-gálán. Csalódottságom természetesen mérhetetlen. De foglalkozzunk inkább az esélyesekkel, ha már kedvenc műfajomnál tartunk. Jégvarázs - The wind rises párharcnak indult, aztán a Disney nagyon hamar elhúzott és amikor megszerezték a kritikusok többségének szimpátiáját is, már nem foglalkoztak többé Hayao Miyazaki filmjének kampányával. Megtehették. Megtették 2011-ben is, hogy mellőznek egy Ghibli filmet. Így viszont egyesélyes. A Jégvarázs viszi ezt a kategóriát és mivel a betétdaloknál sincs komoly ellenfele, ezért kapásból dupla Oscarnak örülhetnek majd az alkotók. A Disney egy évtizednyi szenvedés és keresgélés után végre tényleg visszatért!

Legjobb dokumentumfilm:
Az ölés aktusa. Ez nem is kérdés. Fájó pont viszont, hogy legnagyobb kihívóját egyszerűen kihagyták a jelöltek közül. Sarah Polley filmjét (Stories we tell), melyet nálunk február végétől vetítenek a mozikban, figyelmen kívül hagyták. Pedig Amerikára aztán pláne ráférne az a fajta múltba tekintés, melyet A váratlan utazás főhősnőjének filmje feszeget. Aminek örülhetünk, hogy (ismét) nem amerikai film fog nyerni. Kezdik elismerni, hogy mostanában nem ők gyártják a legjobb dokumentumfilmeket és igazuk van.

Legjobb látványterv/művészeti rendezés:
A 2014-es Oscar-gála négy legnagyobb neve mellé betették ide A nagy Gatsby-t, ami részemről akár viheti is a díjat. Az akadémia amúgy is kedveli az ilyen típusú filmeket. Az egyetlen valamirevaló kihívó pedig az a Gravitáció, aminek ez már a nem is tudom hányadik díja lenne. Kapja csak meg Gatsby és lókötő bandája. Sok lenne az űrfilmből.

Legjobb jelmeztervezés:
Vigye ezt is a Gatsby. Illetve jobban belegondolva mégsem. Az akadémia logikájával gondolkodva, itt a remek lehetőség, hogy a nosztalgiahullámot meglovagoló, a '70-es évek világát a kosztümök és a díszletek segítségével visszahozó Amerikai botrány nyerjen. Hajrá fiúk! Csak annyi a baj, hogy A nagy Gatsby jóval erősebb munkának tűnik. Mi legyen?

Legjobb smink/maszk:
Egy normális világban ezt a díjat simán vinnie kéne A magányos lovasnak. Csakhogy a film akkora bukás volt az amiknál, hogy egyáltalán már az csoda, hogy Gore Verbinski gárdája jelöléshez jutott az Oscaron. A Mielőtt meghaltam a kategória egyértelmű favoritja és elnézve a film körüli ünneplést, simán bezsebelik a harmadik aranyszobrukat is. A Rossz nagyapó jelölése meg egy vicc.

Legjobb vágás:
Ugye tudjuk, hogy ez a legfontosabb kategória? Pedig de. Forgatókönyv jelölés nélkül lehet nyerni, akár még rendezői vagy színészi jelölés nélkül is, de ha nincs vágás jelölésed, akkor mehetsz melegebb éghajlatra. Gravitáció. És ha azt akarják, hogy ne nyerje magát halomra Cuaron filmje, akkor a Phillips kapitányt hozzák ki nyertesnek, hiszen Paul Greengrass alkotásainak hagyományosan kiváló a vágása. 

Legjobb filmzene:
Még soha nem hiányzott ennyire a jelöltek közül az elmúlt évtized legnépszerűbb filmzeneszerzője Hans Zimmer. A 12 év rabszolgaság végső győzelme - bármilyen hihetetlenül hangzik is - itt mehet el. Ugyanis nincs zenei jelölésük, ami komoly vérveszteség. Egy erős albummal és több dallal vágtak neki a díjszezonnak, aztán a végére semmi sem maradt. A Gravitáció pedig így itt is előlép főesélyessé. Egyedül A nő vagy az egyetlen jelölését ebben a kategóriában behúzó Banks úr megmentése jelenthet veszélyt.

Legjobb betétdal:
Jégvarázs - Let it go. Nincs is vita. Egyedül a U2 szólhatna bele a Mandela-film kapcsán, de az akadémiánál ők még mindig túl kis nevek. Négy jelölt maradt az Alone yet not alone című "keresztény muzsika" kizárása után. Az akadémia persze lenyelte a botrányos részét a dolognak és nem nevezett ötödik jelöltet - megjegyzem, okosan.

Legjobb hangkeverés:
Na, ehhez aztán nagyon nem értek, úgyhogy csak statisztikákra, odds-okra és egyéb véleményekre tudok támaszkodni. Phillips kapitány - Gravitáció csatát jósol a nép. Esélyesen az utóbbi győzelmével, de várjuk ki a végét. Most kivételesen nem sajnálom, hogy A hobbit második részét a leginkább esélytelen pozíciójában látom. Tessék összeszedni magukat a harmadik részre!

Legjobb hangvágás:
Dettó. Itt viszont mindenki egyetlen szót harsog: Gravitáció.

Legjobb vizuális effektusok:
Talán az egész idei Oscar legegyértelműbb kategóriája. Gravitáció újfent. Viszont egy kis piszkálódás engedtessék már meg kedves akadémia. Pacific Rimről hallottatok-e már? Nem emlékszem, hogy korábban volt-e arra példa, hogy ekkora szakmai támogatottságot élvező filmet kihagyjanak a vizuális effektusok kategóriájában. No comment.

Legjobb rövid dokumentumfilm:
A The Lady in Number 6 komoly előnnyel indul neki a hajrának. Szakértők szerint nincs igazi kihívója, de láttunk már azért itt meglepetést...

Legjobb animációs rövidfilm:
Oh, a másik kedvenc kategóriám. A kérdés csupán annyi, hogy triplázik-e ezen az estén a Disney... Tehát a Get a horse! el tudja-e vinni ezt a díjat a kevésbé mainstream alkotások elől. A többség szerint egyértelműen igen, én még azért megnézem a másik négyet is.

Legjobb rövidfilm:
Ezen a területen vagyok tán a legkevésbé tájékozott. The Voorman Problem kontra Helium párharcot emlegetnek, amiből fogalmam sincs, ki fog győztesként kijönni. Még az is lehet, hogy egy harmadik.


Akkor március 3-án éjjel jöhet a belecsapás abba a bizonyos lecsóba!

2014. január 18., szombat

R.I.P.D. - Szellemzsaruk




R.I.P. - ennyi bőven elég lett volna ennek a filmnek.







Objektíven: Roy és Nick két élőhalott zsaru, akiket a túlvilági Nyugodj Békében Osztag, azaz a R.I.P.D. küldött, hogy megvédjék világunkat azon pusztító lények egyre szaporodó hadától, akik nem hajlandók békében távozni az árnyékvilágba.

Szubjektíven: Az R.I.P.D. is csak azt a sokak által hangoztatott tényt kívánta aláhúzni, miszerint az idei nyár filmes termése tragikus volt. Különösen fájó a helyzet, ha ennyire drága produkcióról van szó, mint esetünkben. Sokmillió dollár ment el trükkökre, hogy aztán másodvonalbeli vizuális effekteket kelljen néznünk. Irdatlan pénz ment el sztárokra, akik megírt karakterek híján kolbászolnak a vásznon. Tulajdonképpen bármelyikük behelyettesíthető lenne egy beszélő hamutartóval vagy bevásárlókocsival. Ha már akcióvígjáték, akkor több ötletet, humort, szellemességet várnánk. Nem ezt a fantáziátlan katyvaszt, ami a szemünk előtt kibontakozik. Főleg Robert Schwentkét sajnálom, aki a RED második részét dobta emiatt a förtelmes celluloid-hulladék miatt. Mindenki, hangsúlyozom, mindenki jobban járt volna, ha ez az alkotás soha nem készül el. Nem meglepő módon a közönség is távol maradt. 130 milliós büdzsére jön egy 33 milkás amerikai bevétel? Szerencse, hogy a nemzetközi piacok feltornázták 80 millára, így "csak" egy ötvenest buktak. Bele sem merek gondolni, hogy ez a közel 15 milliárd forintnak megfelelő bukás mégsem ingatja meg az ottani piacot. Valami nagy baj van a világgal.

Kiknek ajánlom?
Senkinek.

Értékelésem: 15%


2014. január 17., péntek

The Master




Mesteri...







Objektíven: Az író-rendező Paul Thomas Anderson ezúttal a második világháború utáni Amerikáról készített felkavaró portrét. A film története az ex-tengerészgyalogos Freddie-t követi nyomon, aki leszerelését követően az alkoholhoz fordul, és sehogy sem találja a helyét. Az élete azonban gyökeres fordulatot vesz, miután megismerkedik egy elhivatott és karizmatikus szellemi vezetővel, Lancaster Doddal, aki egyre több követőt szervez maga köré.

Szubjektíven: Szinte történés nélküli két és negyed óra, bámulatosan szuggesztív erővel, színész jelenléttel. Paul Thomas Anderson így nyilatkozott saját filmjéről: "A The Master története nem véletlenül épp az ötvenes években játszódik. Miután az apám visszatért a háborúból, egész életében nyugtalan volt. Mondhatnánk, hogy bármikor létre lehet hozni spirituális szervezeteket vagy újabb vallásokat, de a legtermékenyebb időszak a háború utáni; ennyi tragédia után mindenki felteszi a kérdéseket: "Hogy lehet ez?" és "Hova mennek a holtak?". Az indítás és a végpont valóban a háború nyugtalansága, de közben kevésbé kapcsolódunk ehhez a valósághoz, legalábbis nem mindenáron és ez nagyon jót tesz Anderson mozijának. A háború ugyanis a lélekben folytatódik. A film sokrétű, mégis leginkább azt mutatja be, ami manapság hatványozottan érvényes, azt, hogy a hétköznapokból kiszakadni kívánó magányos emberek problémáját egyes klubok vagy szekták "kihasználják". A Mester lehetne bármilyen manipulátor, vagy akár egy hírhedt weboldal tulajdonosa is. Jelen esetünkben hasonló történik. A mester (P. S. Hoffman) hasonló nyelvet beszél, jó érzéssel viszonyul a kitaszítotthoz, válaszokat kínál megválaszolhatatlannak hitt problémákra... és a kapcsolat kezdetét veszi. P. T. Anderson pedig belehelyezi stílustanulmányába A vérző olaj őrültségét és kimértségét is. Félelmetes, hogy mennyi Freddie Quell mászkál körülöttünk a mindennapi életünkben. Engem talán leginkább ez vágott mellbe. "Senki sem élhet anélkül, hogy ne szolgáljon egy mestert." Hogy ez milyen indíttatásból, milyen körülmények között megy végbe, az már kényelmetlenebb kérdés. De valakire, Valakire szükségünk van, ez egészen bizonyos. Személyi kultusz, fanatizmus, vallás, spiritualitás, csalás, lelki érettség és még sok-sok téma mélyére nézünk, egy igen kellemetlen utazás során, melyet ez a 140 perc jelent. Egyik kollégám fogalmazott a filmmel kapcsolatban úgy, hogy olyan, mint egy mocsár. Míg Az élet fája című film inkább virágoskerthez hasonlít, mely újabb és újabb kalandozásra kínálja magát, a The Master egy szutykos mocsár, melyet nincs kedve az embernek újból végigjárni. Márpedig az ilyen lelkek miatt, mint Freddie, kell. Nincs mese. Be kell mennünk a mocsárba ezekért az emberekért. Nem lehet otthagyni őket. Mert minden emberhez vezet egy út... ... Paul Thomas Andersonnak már megint sikerült felráznia.

Kiknek ajánlom?
Annyi ember van, aki szereti a témafelvetős, gondolkodós filmeket. Hát tessék! De köszönet nem lesz benne!

Értékelésem: 90%


2014. január 16., csütörtök

Oscar 2014

OSCAR-JELÖLÉSEK 2014

LEGJOBB FILM
12 év rabszolgaság
Amerikai botrány
Gravitáció
Mielőtt meghaltam
Nebraska
A nő
Phillips kaptiány
Philomena – Határtalan szeretet
A Wall Street farkasa


LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ
Christian Bale (Amerikai botrány)
Bruce Dern (Nebraska)
Leonardo DiCaprio (A Wall Street farkasa)
Chiwetel Ejiofor (12 év rabszolgaság)
Matthew McConaughey (Mielőtt meghaltam)
LEGJOBB NŐI FŐSZEREPLŐ
Amy Adams (Amerikai botrány)
Cate Blanchett (Blue Jasmine)
Sandra Bullock (Gravitáció)
Judi Dench (Philomena – Határtalan szeretet)
Meryl Streep (Augusztus Oklahomában)
LEGJOBB FÉRFI MELLÉKSZEREPLŐ
Barkhad Abdi (Phillips kapitány)
Bradley Cooper (Amerikai botrány)
Michael Fassbender (12 év rabszolgaság)
Jonah Hill (A Wall Street farkasa)
Jared Leto (Mielőtt meghaltam)
LEGJOBB NŐI MELLÉKSZEREPLŐ
Sally Hawkins (Blue Jasmine)
Jennifer Lawrence (Amerikai botrány)
Lupita Nyong’o (12 év rabszolgaság)
Julia Roberts (Augusztus Oklahomában)
June Squibb (Nebraska)
LEGJOBB RENDEZŐ
Alfonso Cuarón (Gravitáció)
Steve McQueen (12 év rabszolgaság)
David O. Russell (Amerikai botrány)
Alexander Payne (Nebraska)
Martin Scorsese (A Wall Street farkasa)
LEGJOBB EREDETI FORGATÓKÖNYV
Amerikai botrány (Eric Warren Singer, David O. Russell)
Blue Jasmine (Woody Allen)
Mielőtt meghaltam (Craig Borten, Melissa Wallack)
Nebraska (Bob Nelson)
A nő (Spike Jonze)
LEGJOBB ADAPTÁLT FORGATÓKÖNYV
12 év rabszolgaság (John Ridley)
Mielőtt éjfélt üt az óra (Richard Linklater, Ethan Hawke, Julie Delpy)
Phillips kapitány (Billy Ray)
Philomena – Határtalan szeretet (Steve Coogan, Jeff Pope)
A Wall Street farkasa (Terence Winter)
LEGJOBB NEM ANGOL NYELVŰ FILM
Alabama és Monroe (Belgium)
The Missing Picture (Kambodzsa)
A nagy szépség (Olaszország)
Omar (Palesztina)
A vadászat (Dánia)
LEGJOBB ANIMÁCIÓS FILM
Croodék
Ernest & Celestine
Gru 2
Jégvarázs
The Wind Rises
LEGJOBB LÁTVÁNYTERV/MŰVÉSZETI RENDEZÉS
12 év rabszolgaság
Amerikai botrány
Gravitáció
A nagy Gatsby
A nő
LEGJOBB FÉNYKÉPEZÉS/OPERATŐRI MUNKA
Gravitáció (Emmanuel Lubezki)
Inside Llewyn Davis (Bruno Delbonnel)
Nebraska (Phedon Papamichael)
Fogságban (Roger Deakins)
A nagymester (Philippe Le Sourd)
LEGJOBB JELMEZ
12 év rabszolgaság (Patricia Norris)
Amerikai botrány (Michael Wilkinson)
A nagy Gatsby (Catherine Martin)
A nagymester (William Chang)
A titokzatos szerető (Michael O’Connor)
LEGJOBB VÁGÁS
12 év rabszolgaság (Joe Walker)
Amerikai botrány (Alan Baumgarten, Jay Cassidy, Crispin Struthers)
Gravitáció (Alfonso Cuarón, Mark Sanger)
Mielőtt meghaltam (Martin Pensa, John McMurphy)
Phillips kapitány (Christopher Rouse)
LEGJOBB SMINK/MASZK
A magányos lovas
Mielőtt meghaltam
Rossz nagyapó
LEGJOBB FILMZENE
Banks úr megmentése (Thomas Newman)
Gravitáció (Steven Price)
A könyvtolvaj (John Williams)
A nő (William Butler, Owen Pallett)
Philomena – Határtalan szeretet (Alexandre Desplat)
LEGJOBB BETÉTDAL
Alone Yet Not Alone (Bruce Broughton: “Alone Yet Not Alone”)
Gru 2 (Pharrell Williams: “Happy”)
Jégvarázs (Kristen Anderson-Lopez, Robert Lopez: “Let It Go”)
Mandela: Long Walk to Freedom (U2: “Ordinary Love”)
A nő (Karen O: “The Moon Song”)
LEGJOBB HANGKEVERÉS
Gravitáció
A hobbit – Smaug pusztasága
Inside Llewyn Davis
Phillips kapitány
A túlélő
LEGJOBB HANGVÁGÁS
Gravitáció
A hobbit – Smaug pusztasága
Minden odavan
Phillips kapitány
A túlélő
LEGJOBB VIZUÁLIS EFFEKTEK
Gravitáció
A hobbit: Smaug pusztasága
A magányos lovas
Sötétségben – Star Trek
Vasember 3
LEGJOBB DOKUMENTUMFILM
The Act of Killing
Cutie and the Boxer
Dirty Wars
The Square
20 Feet from Stardom
LEGJOBB RÖVID DOKUMENTUMFILM
Cavedigger
Facing Fear
Karama Has No Walls
The Lady in Number 6
Prison Terminal: The Last Days of Private Jack Hall
LEGJOBB RÖVID ANIMÁCIÓS FILM
Feral
Get a Horse!
Mr. Hublot
Possessions
Room on the Broom
LEGJOBB RÖVIDFILM
Aquel no era yo
Avant qu de tout perdre
Helium
Do I Have to Take Care of Everything?
The Voorman Problem
10 jelölés
Gravitáció
Amerikai botrány
9 jelölés
12 év rabszolgaság
6 jelölés
Mielőtt meghaltam
Nebraska
Phillips kapitány

5 jelölés
A nő
A Wall Street farkasa
4 jelölés
Philomena – Határtalan szeretet
3 jelölés
Blue Jasmine
A hobbit – Smaug pusztasága
2 jelölés
Augusztus Oklahomában
Gru 2
Jégvarázs
A nagy Gatsby
Inside Llewyn Davis
A nagymester
A magányos lovas
A túlélő
1 jelölés
Mielőtt éjfélt üt az óra
Fogságban
A titokzatos szerető
Rossz nagyapó
Banks úr megmentése
A könyvtolvaj
Alone Yet Not Alone
Mandela: Long Walk to Freedom
Sötétségben – Star Trek
Vasember 3
Alabama és Monroe
The Missing Picture
A nagy szépség
Omar
A vadászat
Croodék
Ernest & Celestine
The Wind Rises

2014. január 15., szerda

A hobbit - Smaug pusztasága



Az akciózást és a kalandozást választja. Pergőbb, mint az első rész, de majdnem rajtaveszt.







Objektíven: Miután Zsákos Bilbó, Gandalf, Thorin és a törpök sikeresen átkeltek a Ködhegységen (illetve alatta), úgy döntenek, hogy keletre, a Bakacsinerdő felé indulnak. Mielőtt a többiek bevetnék magukat a sűrűbe, Gandalf elbúcsúzik a csapattól és másfelé veszi az irányt. Az erdőben rögvest óriáspókok támadnak a társaságra, majd erdőtündék ejtik fogságba őket, Bilbó kivételével, aki segít megszökni a többieknek, hogy együtt haladjanak tovább az emberek lakta Tóvárosba. Innen vezet a folyó a Magányos Hegyhez, ahol Bilbó megmutathatja, mit tud. Meg kell találnia a titkos ajtót, majd szembe kell néznie Smauggal, a rettenetes sárkánnyal. Eközben Gandalf sem rest, a Fehér Tanács felkeresése után elutazik Dol Guldurba, ahol megtudja, valójában ki az ott tanyázó Feketemágus. Bakacsinerdő tündéi pedig Thranduil király és fia, Legolas vezetésével kénytelenek megütközni a Dol Guldurból özönlő ork sereggel.

Szubjektíven: Előre leszögezem, szerintem sem nem jobb, sem nem rosszabb az első résznél. Ott a második felét éreztem felpumpáltnak, itt a bevezető, ráhangolódó szakaszt. Ez különösen is fájó abból a szempontból, hogy a könyv leghangulatosabb részei lettek "elintézve" egy-egy akciójelenettel, vagy néhány jelentőségteljes mondattal. A bakacsinerdő végéig gyakorlatilag folyamatosan szalad, mozog a kamera, ami igencsak megdolgoztatja a látószerveket, a szívhez viszont nem tud közel jönni a film. Csak amikor megnyugszik. Számomra akkor költözött végre némi hangulat, varázslat a képek mögé, amikor megérkeztünk Tóvárosba. Nem véletlen. Mindez összefüggésben van Peter Jackson mozijának tán legnagyobb hibájával: már az előzeteseken is látszott, de akkor még reménykedtünk, hátha tévedünk. Sajnos nem. Egyszerűen agyon vagyunk lőve CGI-vel. A stáblistát végigülve kb. 20-szor annyi név szerepelt az effektesek munkacsoportjában, mint a díszletekkel, a maszkokkal, a jelmezekkel foglalkozóknál. Meglátszik a végeredményen. Tóváros csodálatos díszletei, a tündebörtön kialakítása vagy Brí hangulatos kocsmavilága nem kapnak elég hangsúlyt, pedig csúcsteljesítményekről beszélünk. Az első rész a maga komótosságában megtalált egyfajta arányt, itt pont a végére esik szét a film a túlspilázott fináléval, ami még Jackson-mércével mérve is meglehetősen hihetetlenre sikerült. De még a végét is menti valami/valaki, akivel szemben óriási elvárásaim voltak, mégis vastagon vitte a magasságot: Smaug szenzációs. Megvalósítása, személyisége, jelenléte. Lehengerlő figura. De nem ő a második rész egyetlen pozitívuma. A dörgedelmes jelzők mellett sok kisebb-nagyobb pozitívumról tudok beszámolni. A törpök infantilizmusa végre háttérbe szorul; nem tolakodóan, de megjelenik a gyűrű negatív hatása Bilbóra; a Dol Guldur mellékszál végig feszült, izgalmas, látványban is lehengerlő. Smaug mellé felzárkózik Bard alakja. Emberi hős, helyén az esze, a szíve és a bátorsága. Komoly szerepe van abban, hogy végül jó szájízzel gondolok vissza a filmre. Tauriel karaktere úgyszintén. Persze tudom, hogy most mindenki a szerelmi szálon van kiakadva, de ennyit pont elbírt Peter Jackson mozija. Nem kiemelkedő a filmzenei album, de nagyon kellemes muzsikák vannak benne egy egészen egyedi és a filmhez meglepően jól passzoló betétdallal. A legnagyobb hiba mellett pedig engedtessék meg szólni a legnagyobb pozitívumról is. Peter Jacksonnak most végre lehetősége van arra, ami a Gyűrűk ura-filmeknél nem volt: részletekre kiterjedő, nagyívű történetmesélést vihet végbe. Amit többnyire igen jó nézni. Összességében még mindig nem az igazi, de nincs csökkenés a színvonalban, mely továbbra is magas.

Kiknek ajánlom?
Ezt úgyis csak az nézi meg, akit érdekel a Tolkien-univerzum és a Jackson-fantáziavilág.

Értékelésem: 75%

2014. január 10., péntek

Tavalyról

Nincs mit szépíteni. Gyenge év volt, illetve inkább azt mondom, hogy az igazán ütős filmek eddig elkerültek, csak ezt követően fogom pótolni őket. A magyar bemutató szerint 2013-as alkotások közül mindezidáig 40 filmhez volt szerencsém. Ezek közül elég gyorsan tudtam választani. Sorrend nélkül az alábbi filmeket élveztem a legjobban:

A 2013-ban látott filmek listája már jobban kedvemre való volt. Tavalyi alkotás természetesen hozzá sem szagolt ehhez a listához. Az első helyezett kilétén rengeteget tépelődtem. Mindenáron holtversenyt akartam, végül a fontosabb film győzött.

Nálatok melyek voltak az elmúlt év legjobbjai?




2014. január 9., csütörtök

Filmkritikusok 2013

Bár még egy-két kritikusi szervezet díjkiosztója hátra van, egész nyugodtan végeredményt hirdethetünk. A legjelentősebb 40 filmkritikusi szerveződés így látta az elmúlt évet - kiegészülve az Európai Filmakadémia véleményével, melyet szintén belevettem az összesítésbe. A számok nem igényelnek túl sok magyarázatot, végül egyik kategória sem lett szoros az én meglátásom szerint. Oscar bácsira még nem gondolunk, az akadémia jelöltjei csak egy hét múlva jönnek majd. Persze izgalmas lesz, mennyire követik majd a kritikusok által kitaposott utat és mennyire kalandoznak másfelé az Amerikai Filmakadémia tagjai. A győzelmek és jelölések szerint szimpla vagy duplapontok jártak a Metacritic táblázata alapján. Részletesebb okfejtés majd később, most csak a számok beszélnek:

Legjobb film:
1. 12 év rabszolgaság (81)
2. A nő (41)
3. Gravitáció (38)
4. Amerikai botrány (33)
5. Inside Llewyn Davis (30)
6. A Wall Street farkasa (19)
7. Nebraska (17)
8. Phillips kapitány (13)
9. Mielőtt meghaltam (12)
10. Banks úr megmentése (9)

Legjobb rendezés:
1. Alfonso Cuarón (Gravitáció) - (71)
2. Steve McQueen (12 év rabszolgaság) - (59)
3. Spike Jonze (A nő) - (18)
4. David O. Russell (Amerikai botrány) - (14)
5. Martin Scorsese (A Wall Street farkasa) - (13)

Legjobb női főszereplő:
1. Cate Blanchett (Blue Jasmine) - (74)
2. Sandra Bullock (Gravitáció) - (29)
3. Brie Larson (Short Term 12) - (22)
4. Adele Exarchopoulos (Adele élete - 1-2. fejezet) - (21)
5. Emma Thompson (Banks úr megmentése) - (19)

Legjobb férfi főszereplő:
1. Chiwetel Ejiofor (12 év rabszolgaság) - (73)
2. Matthew McConaughey (Mielőtt meghaltam) - (43)
3. Bruce Dern (Nebraska) - (21)
    Oscar Isaac (Inside Llewyn Davis) - (21)
5. Robert Redford (All is lost) - (16)

Legjobb női mellékszereplő:
1. Lupita Nyong'o (12 év rabszolgaság) - (68)
2. Jennifer Lawrence (Amerikai botrány) - (50)
3. June Squibb (Nebraska) - (29)
4. Scarlett Johansson (A nő) - (13)
5. Oprah Winfrey (A komornyik) - (11)

Legjobb férfi mellékszereplő:
1. Jared Leto (Mielőtt meghaltam) - (78)
2. Michael Fassbender (12 év rabszolgaság) - (37)
3. Barkhad Abdi (Phillips kapitány) - (22)
4. James Franco (Spring breakers - Csajok szabadon) - (18)
5. James Gandolfini (Exek és szeretők) - (12)

Legjobb eredeti forgatókönyv:
1. A nő (65)
2. Amerikai botrány (26)
3. Inside Llewyn Davis (24)
4. Nebraska (14)
5. Exek és szeretők (10)

Legjobb adaptált forgatókönyv:
1. 12 év rabszolgaság (61)
2. Mielőtt éjfélt üt az óra (30)
3. A Wall Street farkasa (20)
4. Philomena (15)
5. Phillips kapitány (12)

Legjobb operatőri munka:
1. Gravitáció (59)
2. Inside Llewyn Davis (25)
3. 12 év rabszolgaság (19)
4. Nebraska (7)
5. Fogságban (6)

Legjobb nem angol nyelvű film:
1. Adele élete - 1-2. fejezet (Franciaország) - (66)
2. A vadászat (Dánia) - (33)
3. Wadjda (Németország) - (14)
4. A nagy szépség (Olaszország) - (13)
5. Le passé (Franciaország) - (11)

Legjobb animációs film:
1. Jégvarázs (67)
2. The wind rises (51)
3. Gru 2 (21)
4. Croodék (16)
5. Szörny Egyetem (14)

Legjobb filmzene:
1. A nő (35)
2. 12 év rabszolgaság (27)
3. Inside Llewyn Davis (25)
4. Gravitáció (23)
5. Banks úr megmentése (18)



2014. január 6., hétfő

Vendégbejegyzés - Gé

Nagy örömömre egy vendégbejegyzéssel kezdődik a 2014-es év! Kommentbe ti is leírhatjátok, számotokra melyek voltak 2013 legemlékezetesebb filmes momentumai:


Best of 2013

Ismét vége egy esztendőnek, blabla. Mindenféle apró-cseprő dolog miatt tavaly még kevesebb új mozihoz volt szerencsém, statisztikusok szerint 59-szer keltem fel a képernyő elől új film megtekintése után. Azért a heti egy még hozható, egyébként is a gyerekeket bömböltetem, nem a filmeket. :) 
Ez az alternatív szórakozás.


Az év jelszava: coming of age (CA). Rendszerint ha egy stílus bejön, igyekszem több filmet is felkutatni a hasonlóak közül. Ezúttal a felnőtté válás, külső- és belső hatások okozta fiatalkori jellemfejlődés került nálam középpontba. Ki tudja miért, talán annyi összefüggés lehet, hogy tavaly volt a 10 éves osztálytalálkozóm, és így éltem ki a retro hangulatot. :)
Bár rendszerint fiatalokról szóló filmek, mégsem kizárólag fiataloknak szólnak, sőt, 1-2 darab kifejezetten nem őket célozza, hanem azokat, akik már átélték a hasonló kor okozta problémákat, kihívásokat és nehézségeket.


Már az elmúlt évi összegzésben is írtam (vagy csak akartam írni), hogy a kevés filmnézési alkalom nagyobb válogatásra sarkall, tehát aminél kicsit is felmerül, hogy nem fog bejönni, azt inkább ejtem. Idén ezért nem kapkodtam egykori kedvenc rendezőm, Shyamalan új számítógépes játéka észvesztése mozgóképe után, de nyugodtan alszom, hogy nem láttam a 3D istenkirály Gravitációt, az Új-Zéland országimázs legújabb darabját (Hobbit 2), és bármelyik színes ruhás szuperhőst.

Persze így is akadtak mellényúlásaim, fene se érti, mi vett rá az Ideglelés Csernobilban megtekintésére, ahogy a The Masterrel ismét bebizonyosodott, Paul Thomas Anderson a Magnóliát leszámítva nem nekem való. Negatívan kezdem 2013-at, hogy aztán szépen lassan átbandukoljunk a pozitív tartományba.

Csalódások:
…melytől többet vártam. Ide azért nem kerül be a fenti kettő, mert azokkal kapcsolatban nem voltak hiú ábrándjaim.

Tőzsdecápák (1987 – Oliver Stone):
Régi hiányt pótoltam, de azzal kellett szembesülnöm, hogy mintha eljárt volna felette az idő. A sokhelyütt legnagyobb filmes szívózóként szereplő Gekko alakja egy jelenetet nem számítva nálam nem ér be a genyó-pantheonba, de Bud pokoljárásánál is készültek már azóta drámaibb és intenzívebb darabok.

Star trek (2009 – J.J. Abrams):
Gondoltam, barátkozni kezdek a Star trek-kel. Mégis inkább más havert keresek…

Cornetto trilógia első és utolsó darabjai (Haláli hullák hajnala – 2004; Világvége - 2013, mindkettő Edgar Wright):
Amilyen időtlen/idétlen klasszikussá nemesedett a középső Vaskabátok, olyannyira arcra estem a két másikkal. A HHH túl groteszknek és alacsony fordulatszámúnak bizonyult, a Világvége… Egyszerűen túl nagyok voltak ez elvárásaim. :)

A nyár királyai (2013 – Jordan Vogt-Roberts):
Nem mind arany, ami fénylik. Az egyetlen CA film, amire haragszom, mert nem tudott mit kezdeni a remek alapötlettel és egy idő után nem éreztem, merre akarja fejleszteni a szereplőit. Elnagyolt és súlytalan.

Szemfényvesztők (2013 – Louis Leterrier):
Bűvészkedés stílus és mélység nélkül.


Almost masterpiece:
Tehát kis híján kiváló alkotások, kár, hogy „valami mindig közbejött” (a’la Pick)…

Isten haragja (2001 – Bill Paxton):
Elképesztő és hihetetlenül nyomasztó családi drámaként indul, majd a végéhez közeledve kicsit megbicsaklik, amikor horrorba akar fordulni. Jó téma, kiváló színészek, egy kicsit jobban egyensúlyozhatott volna a műfajok között.

Füstölgő ászok (2007 – Joe Carnahan):
És majdnem megcsinálták! Egy majdnem tökéletes amerikai tisztelgés a Ravasz, az agy és két füstölgő puskacső előtt. Kár, hogy amikor minden szereplő összekerül a finálé előtt, szétesik az egész. Majdnem…

A vadászat (2012 – Thomas Vinterberg):
Dán film. Garancia a minőségre. Nem is tudok belekötni, nem is akarok, mert szenzációs minden pillanata, de nekem túlzás volt az a már-már stilizált egyszerűség, amivel környezete viszonyult a főszereplőhöz.


2013 zanza:

Bár nem kerültek be top 5-be, nagyon bejöttek az idén gyártott filmek közül.

Halálos iramban 6. (2013 – Justin Lin):
Most azon gondolkodom, jogosan írom-e le, hogy ez a kedvenc franchiseom J De szerintem igen, bár ennek pontos okát nem tudnám megmondani. Tömény akció több, mint két órán át, Diesel és Johnson a 21. századi Stallone és Schwarzi. RIP Paul Walker.

Pain & gain (2013 – Michael Bay):
Már-már gusztustalan az a pimaszság, ahogy a rendező, aki eddig a Transformers filmekkel zsibbasztott agyat, saját magát és az általa létrehozott piacot becsmérli a szerény intelligenciával rendelkező testépítők tettein keresztül. Vigyázat, a tizennyolcas karika minden pontja indokolt. I have a dream ---> I believe in fitness.

Mielőtt éjfélt üt az óra (2013 – Richard Linklater):
Harmadszor sem tudtak hibázni. Párkapcsolati terápia esettanulmányon keresztül. Mindenképpen többször kell megnézni.


TOP 5:

Szóvirágok helyett…

5. Az első igazi nyár (2013 – Nat Faxon, Jim Rash) :
Sokunknak – nekem biztosan – ismerős lehet az a fajta kívülállóság, amiben Duncan éli mindennapjait, a történet szerint a nyaralását. A gátlásait csak egy jó értelemben vett gátlástalan fickó segítségével tudja feloldani magában, ennek a folyamatnak lehetünk tanúi. A nevelőapa szerepében Steve Carrell elképesztően tenyérbe mászó!

4. Rontó Ralph (2012 – Rich Moore) :
Vééégre egy animációs film, ami szerepel az év végi listán – mondhatnám, ha tavaly nem a Kells titka nyert volna. Személyesen betalált a környezetválasztás, a régi idők játékai téma gyenge pontom. Végig érdekes, helyenként fordulatos (!) és drámai (!!) tud lenni, engem ezzel Ralph maga mellé állított. Csak azt nem értem, mit értenek a poénjaiból a mai gyerekek, például az elején a Mortal Kombat-ost hova teszik?

3. Mud (2012 – Jeff Nichols) :
Ilyen atmoszférateremtéssel régen találkoztam, mint amilyet a Mud produkált, meg kell hagyni. Néha le-lenéztem, hogy a lábfejem nem süllyedt-e be a mocsárba, vagy nem lóg-e ki egy munkáscigi a szám sarkából. Két gyermekkorú főhősünk véletlenül a szökésben lévő Matthew McConaughey-vel találkozik egy szigeten, és úgy döntenek, segítenek neki ilyen-olyan dolgaiban. Az egyik srác, Tye Sheridan, elképesztően hozza a figurát, simán uralja a vásznat híresebb kollégái mellett is. A kritikák kiemelik, hogy hihetetlenül lassú film a fináléig. Szerintem az egyetlen baja, hogy túl gyors a finálé, süppedtem volna még a mocsárban. Ja, és az Első igazi nyárhoz hasonlóan coming of age.

2. Az ötödik pecsét (1976 – Fábri Zoltán) :
Elöljáróban leszögezném, semmiképp se fáradtan kezdjünk neki, mert akkor lehet, hogy nem jön át. Itt pedig végig figyelni kell! Nem csak a színészek minden rezdülésére, ami egész egyszerűen élményszámba megy, hanem a szájukból visszhangzó morális, erkölcsi kérdésekre – amik ott vannak a mindennapjainkban. Gimi felsőben kötelezővé tenném a megnézését.

1. Egy különc srác feljegyzései (2012 – Stephen Chbosky) :
Tartozom egy vallomással, szerintem mitől lehet jó egy film. Illetve nekem miért tetszik, így talán pontosabb, és nem csúszom át „objektivizálásba”. Ha megérint – mert éltem át hasonlót, mint a főszereplő, ha felemel – mert akkora pozitív kisugárzás árad belőle, hogy kiakad a Geiger számláló. Ha ez a kettő megvan, és az egyéb aprócska tényezők is adottak – jó színészek, érdekes cselekmény, netán fordulat, kiváló zene – akkor összeteszem a kezem, mert olyan ritkán van.
Következő szint a rajongás, amikor a fentiek hatványozódnak és azonnal újból meg akarom nézni a filmet, a filmzene legutolsó számának dalszövegét is azonnal megtanulom kívülről…
Nos, nehéz úgy filmet nézni június elején, hogy már a május végi megtekintéskor tudtam, kinek adom az év végi listán az első helyet, de végülis a dobogót fel kell tölteni.
Nem szaporítom tovább a szót, inkább beteszem a film zenéjét és rajongok tovább…

Ne tévesszen meg, hogy nem írtam semmi konkrétumot a filmről, ha utánanézel és felkelti az érdeklődésed, úgyis megnézed. :)
G.G.

2013. december 10., kedd

Szemfényvesztők




Az a helyzet, hogy tényleg működik.







Objektíven: A világ legjobb illuzionistának egy csapata bankot rabol, de nem is akárhogyan: a mindenkit megtévesztő műsorszámuk végeztével a közönség sorai közé szórják a megszerzett pénzt. Az FBI értetlenül áll az agyafúrt attrakció előtt, nem is sejtve, hogy egy sokkal nagyobb dobásra készülnek a szemfényvesztők.

Szubjektíven: Nincs rá jobb kifejezés, össznépileg bekajáltuk a Szemfényvesztők első eresztését. Az alkotók pedig nem is voltak restek újabb csontot dobni a nagyérdeműnek, már a nyár végén bejelentették, hogy jön a következő rész. A kritika és a közönség is elégedett volt, komoly anyagi siker mellett; miért ne jönne még legalább egy rész? Bármennyire is féltettem eleinte ezt a projektet Louis Leterrier-től, úgy tűnik, az ürge megtalálta azt, amit a Marvellel, vagy Jason Stathammel hiába keresett. Szórakoztatás magas fokon. Pergő, lendületes, izgalmas film, remek zenével megtámogatva, ráadásként kiváló színészekkel. A különböző fórumokon sokszor emlegetett - bőven fellelhető - logikai bakikkal elsősorban nem az a baj, hogy vannak, hanem hogy teljesen rendszertelenül vannak. Az egyik trükköt megmagyarázzák, a másikat nem, a harmadikat félig és így tovább... A vége is csak tessék-lássék módon oldja fel ezt az ellentétet. Ok, hogy az utóbbi években komoly divathullám lett a fantasy, a sci-fi és a földhöz ragadt valóság összeházasítása, de ezt pont egy vizuális trükkökre és az átverésre épülő filmben megjátszani, ráadásul így? Nem tudom. Én szeretem, ha tisztább a kép. Ez nem egy Lynch-film, hogy bogozni kelljen a szálakat. Ettől eltekintve nagyszerűen szórakoztam, a filmhez készült albumot pedig már rongyosra hallgattam. Még az is simán lehetséges, hogy benevezek a folytatásra is.

Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik egy kis átveréssel vegyített szórakoztatásra vágynak.

Értékelésem: 65%


OSCAR 2026 - A nyertesek listája

Legjobb film Bugonia F1 - A film Frankenstein Hamnet Marty Supreme Egyik csata a másik után A titkosügynök Érzelmi érték Bűnösök Az álmok vá...