2010. május 16., vasárnap

Fel!


Ezúttal sem rezgett a léc. Édes-szomorú kaland felsőfokon!







Objektíven: A Disney-Pixar legújabb alkotása a 78 éves légballon kereskedő, Carl Fredricksen élete legnagyobb kalandjáról szól, aki a világ felfedezéséről álmodozik. Úgy dönt, valóra váltja néhai szeretett felesége álmát és elutazik Dél-Amerikába a legnagyobb vízeséshez, ami a földön létezik: a Paradise Falls-hoz. Egész életében vágyott egy óriási kalandra, így ezer meg ezer luftballont köt a házára és elrepül messze, a világ egyik leggyönyörűbb és legtitokzatosabb vidékére, a Tepuis táblahegyekhez.

Szubjektíven: Mindig is fontosnak tartottam, hogy egész estés animációs filmet gyermekek társaságában tekintsek meg. Ők a legjobb kritikusok, ha ilyen vizekre evezünk. És hazudnék, ha azt mondanám, hogy az elmúlt években elkényeztették őket a rajzfilmeket gyártó stúdiók. Inkább a nagyobbaknak szóló, felnőttek felé kikacsintós alkotások domináltak. Így a Fel!-t is jó sok gyerekkel együtt néztem, de vittem magammal példányt az idősebb generációból is. Bátran mondhatom, a döntésük egyértelmű: a Szörny Rt. óta nem nevettek ennyit Pixar-filmen. A stúdió tehát képes volt visszatalálni hozzájuk, mindezt tette úgy, hogy mi felnőttebbek is minden percét élvezhetjük. A kezdő képsorok után következő négyperces házasság-montázs simán az év legjobb jelenete. A gyönyörű (és méltán Oscar-díjas) zene még inkább kiemeli szépségét. Emberi érzelmek, emberi főszereplőktől. Kevés animátor vállalkozott idáig ilyesmire, emlékezzünk, az évtized animációinak 95%-a állatokat vonultat fel főhősként. Csakhogy a csodálatos házasság emléke egyre inkább visszahúzó erő lesz hősünk, Carl számára, aki legszívesebben bezárkózna emlékei birodalmába. A pillanatnyi állapotok azonban egészen mást kérnek. Például azt, álljon bátran újdonsült barátai mellé. Mindez a Tepuishoz érkezés után válik még kiélezettebbé. Ez a jelenet határvonalként is szolgál, mert innentől kezdve a film más nyomvonalon halad tovább. Pont a landolás után emelkedik „fel” a realitás talajáról. Vadabbnál vadabb ötletek követik egymást, egyik pillanatban térdcsapkodóan kacagós, másik percben karfaszorítósan izgalmas. Kicsit talán túl éles is a váltás. De a gyerekek élvezni fogják minden pillanatát. A lényegi mondanivaló pedig nem maradhat el. Nem marad más hátra, minthogy mi is FELemelkedjünk a számítógép elől és elcsoszogjunk a sarki tékába, ahonnan kikölcsönözve ezt a remek kis alkotást, FELtöltődhessünk az élet szeretetével. Kalandra …!

Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik hallottak már a Pixar animációs stúdióról és szeretik a filmjeiket. Délutáni családi filmnézéshez ragyogó választás. 10 évesnél fiatalabb gyerekeknek viszont nem ajánlanám néhány félelmetesebb rész miatt.

Értékelésem.: 90%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése