2012. március 17., szombat

Rambo - Első vér


Kezdetét veszi a legendás ikon története.








Objektíven: Egy Rambo nevű vietnámi veterán egy amerikai kisvárosba érkezik. Rendhagyó öltözete miatt pedig szinte azonnal felhívja magára a helyi seriff figyelmét. A rend túlbuzgó őre szeretné megelőzni a bajt, így minden különösebb ok nélkül távozásra szólítja fel az idegent. Rambo azonban nem szereti, ha mások mondják meg, mit csináljon, s amikor a rendőr kitessékeli őt a város határán túl, azonnal visszafordul. Letartóztatják, megmotozzák és fogdába zárják. A rácsok látványa, az erőszak, az őrök durvasága kínzó emlékeket ébreszt a veteránban, mert a háború alatt megtapasztalhatta, hogy mit jelent fogságba esni. Rambo a fogva tartóira támad és megszökik. A Vietnámban tanult gerilla-hadviselés szabályai szerint pedig azonnal a közeli erdőség felé veszi az irányt.

Szubjektíven: A veteránok. Amikor 1973-ban a háború végén kivonták az amerikai csapatokat Vietnámból, a közvélemény és a hippik is erősen támadták a hazatérő katonákat. Elkezdődött a vádaskodás, a gyerekgyilkosozás, a kiközösítés, ráadásul a kormány sem fogadta kegyeibe fiait, majd' mindegyikük az utcára került. Vietnám tabutéma lett, a veteránok tízezreinél diagnosztizáltak pszichés eredetű betegségeket. Kellemetlen téma, de nem egy lelkes írónak. Külön érdekesség, hogy David Morrell eredetileg tanár volt, ám elég hamar elkezdett alkotni, regényeket írni. Debütáló műve főszereplőjének egy vietnámi veteránt tett meg. A hiedelmek szerint a Rambo név akkor született meg, mikor Morrell egy nap otthon ülve a főszereplőn töprengett. Felesége hazaállított a napi bevásárlásból és kipakolt az asztalra egy csomag Rambo nevű almát. A regény aztán 1972-ben meg is jelent, a filmjogokat pedig azonnal megvásárolták. Ám a megvalósítással kapcsolatos konkrét munkák rendre a kukában landoltak. Ha hihetünk az adatoknak, 18 forgatókönyv-változat készült el a Rambohoz. Végül összejött: a filmet az akkor még ismeretlen Ted Kotcheff rendezte meg, akinek azóta sem sikerült igazán emlékezeteset alkotnia, de ebben nagyon kitett magáért. Ahogy mindenki a stábból. Kiváló akciójelenetek, komor, borongós képi világ és atmoszféra, erőteljes zene. A többi Rambo mozival ellentétben a drámai elemek is fontos szerepet kapnak, a párbeszédek, dialógusok kidolgozottak, abszolút működnek. És persze itt van egy ikon születése. A film legnagyobb durranása kétségkívül maga Sylvester Stallone, aki kiválóan játszik, hiába tartják gyenge színésznek. Itt lehengerlő az alakítása. Szótlan, komor, határozott, vérprofi katona, aki magában hordozza mindazt a traumát, amit összefoglaló néven Vietnámnak nevezünk. - Fontos megjegyezni, hogy sokak szerint jobb a film, mint a könyv. Akiknek volt szerencséjük az eredeti műhöz, azok tudhatják, hogy ott Rambo sokkal inkább az, amit a filmfolytatások csináltak belőle. Duzzadó izmú fenevad. Az Első vér nem fél előhozni a drámai vonalat, gazdagítja a Rambo-Trautman szálat és jobban kidolgozza a karakterek motivációit is. Nem volt véletlen Kotcheff mozijának sikere. A 14 millió dollárból készült alkotás, világszerte 125 milliós bevételt hozott, ami egyben megágyazott az emlékezetes folytatásoknak, amelyek esszenciáját adják a '80-as évek akciófilmjeinek. Igazi alapmű viszont csak az első epizódból lett.

Kiknek ajánlom?
Férfiembereknek 18 éven felül. Megnézése amolyan beavatás is a drámai alaphangú akciófilmek világába. A folytatások már más tészta, de hamarosan ki fog derülni, hogy azok is kedvelhető mozik.

Értékelésem: 90%

1 megjegyzés:

  1. Érdekes, hogy csak két éve láttam a Rambo-kat, ezért (is) tetszett ez a rész leginkább. Kiforrott cselekmény, társadalomkritika, árnyaltabb főszereplő - a többi részhez képest. A leírtakkal egyetértek, annyi kiegészítéssel, hogy láttam egy "alternatív befejezést", mely szerint Rambo öngyilkos lesz a film végén. Ki tudja, dramaturgiailag lehet, hogy pontosabb lett volna úgy...
    De csomó pénztől fosztották volna meg magukat a későbbiekre tekintettel :-)

    VálaszTörlés