A bosszú jogán
Szórakoztatásra elég. Csakhogy Roger Donaldsontól nem ezt vártuk.
Objektíven: A lelkes angoltanár, Will Gerard boldogan él zenész
feleségével, Laurával. Nyugodt családi életüket koncertek, kerti
sütögetések töltik ki, és Will kedvenc hobbija, sakkpartik főnökével, az
iskolaigazgatóval. Egy éjjel azonban borzalmas dolog történik: a
próbáról hazafelé tartó Laurát brutálisan megerőszakolják. Miközben Will
a kórházban feldúltan várja az orvost, hogy beszámoljon felesége
állapotáról, egy jól öltözött ember szólítja meg, és felajánlja neki az
azonnali igazságszolgáltatás lehetőségét. Az összezavarodott Will
elfogadja az ajánlatot, nem is sejtve, hogy ezzel egy önbíráskodó
földalatti szervezet hálójába kerül. Ijesztő és veszélyes játszma veszi
kezdetét.
Szubjektíven: Roger Donaldson mindenáron el akarja érni, hogy ne vegyük komolyan. Gyakorlatilag felváltva jelentkezik emlékezetes és ködszürke darabokkal. Legújabb műve -bár a vállalható kategóriába tartozik- inkább az utóbbiak csapatát erősíti. Semmi meglepővel nem tud előállni, iparosmunka a tévéfilmes fajtából. Bár ne vegyük el érdemeit, izgalommal és némi feszültséggel van megspékelve. Ezen felül örvendetes, hogy Nicolas Cage abszolút vállalható alakítást nyújt, őt már csak Guy Pearce körözi le, akinek úgy tűnik bármilyen karakter eljátszásához komoly karizmája van. Kár, hogy January Jones nem kapott nagyobb szerepet, bár a forgatókönyv eleve a mellékesek közé száműzi őt. A bátortalan marketing után A bosszú jogán szinte predesztinálva volt a kritikai mellett az anyagi bukásra is. A nézők sem fogadták kegyeikbe. Ezek után kétszer is meg fogják gondolni a producerek, hogy milyen munkát dobnak oda Roger Donaldsonnak. Kár, mert ő jó rendező. Elsősorban neki köszönhető, amit a Newsday vezető kritikusa is ír... nevezetesen, hogy egy nézhető thriller született, amit élvezni fogsz, ha a valóságra való vonatkoztatást kikapcsolod egy időre az agyadban. Én pedig valóban nézem és valóban szórakoztatónak tartom, csak közben próbálom elfelejteni, hogy ez a direktor egykor olyan filmekhez adta a nevét, mint a Bounty, A leggyorsabb Indian, vagy a Tizenhárom nap - Az idegháború.
Kiknek ajánlom?
Hétvégi kikapcsolódáshoz tökéletes. Egyszer.
Értékelésem: 60%
Megnéztem! Nagyon hasonlít egy másik filmre, A játszmára, nem?
VálaszTörlésHát, azt hogy "nagyon" én nem mondanám. Van benne egy szervezet, ami végig a háttérben áll és mozgatja a szálakat, de ez úgy érzem inkább a krimi vonalra erősít rá, a másik pedig a thriller felé megy. Csak az alapsztoriban akad hasonlóság, a cselekményben max. annyi van, hogy adott egy fickó, aki nem érti hova csöppent és kik akarják kinyírni. :)
VálaszTörlésPlusz azért a Játsz/ma egy kategóriával jobb film ennél.