2013. február 27., szerda

Die Hard - Drágább, mint az életed




Sosem hittem volna, hogy eljutok a második rész visszasírásáig...






Objektíven: Igazi New York-i zsaru: kopott, fáradt, de a humora és a bátorsága a legváratlanabb helyzetekben sem hagyja cserben. John McClane megtudja, hogy a fia, Jack bajba került Moszkvában, és bár régóta nem beszélnek egymással, habozás nélkül a segítségére siet - és természetesen a küzdelem közepében találja magát. McClane többnyire véletlenül keveredik a terroristák útjába, a fia viszont mindig tudja, mit csinál: és ő sem ijed meg könnyen. Két generáció együtt száll szembe a lehetetlennel: New Yorktól Moszkváig és tovább, egészen Csernobilig.

Szubjektíven: Tegye föl a kezét, aki nem kapott a szívéhez, amikor megtudta, hogy egy eddig kizárólag kritikai és anyagi buktákat produkáló rendező (John Moore) kapta a feladatot, hogy bizonyos Skip Woods (Hitman) nevű íródeákkal az oldalán nekiveselkedjen az akciófilm-történelem egyik legtökösebb sorozatának. Egész konkrétan az ötödik résznek, melynek már a címe is erőltetett. Az a tény legalább picikét melegséggel töltheti el a szívünket, hogy Budapest nagyszerűen alakítja Moszkvát. Felfigyelhetünk az ismerős helyszínekre, az ismerős arcokra a magyar televíziózás világából. Ennyi jut. Plusz, ha jószívűek akarunk lenni, akkor egy korrekt autós üldözés. Ezen felül akár John Smith-nek is hívhatnák a főhőst, mert ebben aztán annyi Die Hard sincs, mint egy makaróniban. Nemhogy a fenyegetettséget nem érezni, Bruce apánk is megmarad kedves faternak, aki szívhez szóló dialógusokat vált kölkével. Egy ideig azt hittem majd elpoénkodják persze, majd jön valami fricska, majd ironizálni kezdenek, de nem... Az utolsó jelenet pedig végképp földig rombolja és szembe köpi a Die Hard széria jellegzetességeit. Az a baj, hogy John McTiernan már több mint tíz éve nem készített filmet, márpedig minimum őt kéne előásni a hatodik részre, mert ha az is valami tehetségtelen újoncnál landol, akkor a világ ifjai sosem tudják meg, ki az a John McClane, akiért a nyolcvanas évek vége óta lelkesedünk.

Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik beérik egy B-kategóriás akciófilmmel, amiben egy kopasz fickó meg a fia próbálják aprítani az ellent.

Értékelésem: 35%


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése