2012. február 19., vasárnap

TRON: Örökség


Vizuálisan abszolút a filmes világ élmezőnyében, azonban nem biztos, hogy pusztán ennyitől újra és újra hasra fogunk esni...






Objektíven: Sam Flynn-t, az önfejű 27 éves fiút nem hagyja nyugodni apja, az egykoron a világ legjobb videojáték fejlesztőjeként számon tartott Kevin Flynn rejtélyes eltűnése. Amikor Sam egy különös szignál után kezd el nyomozni, amit a régi Flynn Játékteremből küldenek - és csakis az apjától érkezhet - hirtelen egy digitális világba csöppen, ahol Kevint 20 éve tartják fogságban. A félelmet nem ismerő harcosnő Quorra segítségével apa és fia nekivág az élet-halál útnak az elképesztő kiber-univerzumban, amit Kevin saját maga alkotott. A különös kiber-világ igencsak megelőzte korát, az elképzelhetetlen járgányokkal, fegyverekkel, látványvilággal és a könyörtelen gazemberrel, aki mindent megtesz, hogy megakadályozza Flynnék szökését.

Szubjektíven: A Tron 1982-ben komoly áttörést hozott a digitális effektusok terén. Bár maga a film bőven hagyott kívánnivalót maga után, - történet és dramaturgia tekintetében akármelyik botot lekörözte volna egyszerűségben - mégis kultmozi lett újításai miatt. Mindez sikerülhetett volna a 2010-es változatnak is, ám - lássuk be - ma már sokkal nehezebb technikai téren igazán forradalmit nyújtani. Joseph Kosinski filmjének ugyanakkor majdnem sikerült... Sőt. Valljuk be, parádés, ami a vásznon a vizualitás szintjén megjelenik. Gyönyörű, szépen kimunkált minden egyes képkocka, a végére még Jeff Bridges digitalizált arcával is meg lehet barátkozni - stílusos és átgondolt technikai erődemonstráció zajlik 120 percen keresztül. Azonban megint ott a kérdés: elég ennyi? Van, amikor igen, de összességében nem jó tendencia, ha hajszálvékony történetre, kétdimenziós karakterekre épül az egész. Ezzel a részével is illene többet foglalkozni. Nem ragozom. Hiányérzetem maradt a túlontúl sok újítás miatt is. A kevesebb - jobban kidolgozva - megint több lett volna. A motoros jelenetek zseniálisak és stílusosabbak is, mint a kicsit túlerőltetett repkedés. A látvány mellett azonban van még egy eleme a filmnek, amely miatt kis híja, hogy nem repül magasabbra a százalékpont. Rég hallottam olyan zenét, ami ennyire fel tudta javítani a filmet. Sokan sok fórumon dicsérték már a Daft Punk munkáját. Csak a legnagyobb elismerés hangján tudok szólni az összehozott aláfestő zenéről. Még abban az igen népszerűvé vált kijelentésben is van némi igazság, hogy: "You didn't see Tron Legacy.... You heard it." - ha nem is teljesen igaz, de a pazar látványvilág az elementáris erejű zenével megtámogatva majdnem jó filmmé varázsolják a TRON: Örökséget. Tényleg kevés híja volt...

Kiknek ajánlom?
Akik szeretik az egyedi hangvételű, stílusos science-fiction mozikat, ne hagyják ki. Szórakoztatásra is abszolút alkalmas. Többet azonban hiba lenne elvárni tőle.

Értékelésem: 65%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése