2012. február 9., csütörtök

Az elszánt diplomata






Objektíven: Észak-Kenyában meggyilkolják Tessa Quayle politikai aktivistát. A nyomok szenvedélyből fakadó, erős felindultságban elkövetett bűntényre utalnak. Az asszony férje, a szelíd természetű Justin, a Brit Kormány-megbízotti Hivatal munkatársa életében először cselekvésre szánja el magát. Lelkiismeret-furdalástól űzve, és a felesége hűtlenségéről szóló pletykáktól megrendülten beleveti magát a nyomozásba, hogy megtudja, mi történt. Hamarosan összeesküvés nyomára bukkan, amely már eddig is ártatlan életeket követelt, és most már az ő életét is fenyegeti.

Szubjektíven: Többet vártunk, ezt kár lenne tagadni; az alapanyagot tekintve minimum egy vaskos gyógyszervilág-kritikát, vagy reális afrikai helyzetértékelést. Az utóbbi még csak-csak megvan, de egyebet ne is keressünk. A legnagyobb hiba, hogy Az elszánt diplomata egyszerre akar szerelmi történet, afrikai thriller, gyógyszeripari krimi és házastársi elemzéstörténet lenni. Túl sok egyetlen alkotásnak. Hiába a fenomenálisan teljesítő szereplőgárda, a remek hangmérnöki és vágói munka, a zseniális Isten városa című film rendezőjétől több kell. Váltig állította, hogy filmje egy házastársi szerelmes történet. Ha ez igaz, miért csak háromnegyed órát szentel ennek a szálnak? Konkrétan milyen funkciót tölt be a visszaemlékezés? A téma miért igényli a kamerarángásokat? Mindezek ellenére azt lehet mondani, hogy amit Meirelles csinál, azt hellyel-közzel jól csinálja, az alapokat adó narratív szerkezettel nincs gond és a rendezésen is látszik, hogy nem kontár munka. Csak ha már egyszer valaki magasra tette a lécet, nem illik leverni…

Kiknek ajánlom?
Felnőtteknek való film, aminek valaki vagy ráérez az ízére vagy nem. Igazából nem is tudom más jellegű filmhez hasonlítani... Talán annyit, hogy aki kedveli a műfaji vegyesfelvágottakat, az élvezni fogja.

Értékelésem: 65%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése