2010. december 22., szerda

Alien-sorozat

Az első film gyökerei egészen 1974-re nyúlnak vissza. Ekkor John Carpenter rendezett egy sci-fi thrillert, Dark Star címmel. Kis költségvetésű alkotás volt, a benne szereplő Idegen pedig elég kezdetlegesen nézett ki. Egy bizonyos Dan O'Bannon nevű úriember - ki szereplője és társírója is volt a filmnek - nem volt elégedett a látottakkal, úgy találta, hogy sokkal nagyobb lehetőség lakozik ebben a műfajban. Egy meggyőzőbb és erősebb sztorit szeretett volna, és ezért a téma élénk tanulmányozásába kezdett. Dan O'Bannon segítséget vett maga mellé és a forgatókönyv kidolgozásába fogott Ronald Shusett-el. Az általuk összeállított szkript még jópár változtatáson ment keresztül a megfilmesítésig. Például egyikük sem gondolta, hogy Ripley karakterét nő fogja játszani. Mégis így lett, és megszületett az egyik legismertebb női akcióhős-ikon. A következő probléma a konkrét megvalósítás volt. Eredetileg egyik filmvállalat sem akarta a filmet elkészíteni. A Fox is tovább passzolta az ötletet. Különféle okokat hoztak fel indokul, többek közt azt, hogy elcsépelt ötlet "a földönkívüli rémisztget embereket" elképzelés. Csak egy producer látott fantáziát benne (Roger Corman), majd megjelent a fedélzeten Walter Hill, aki végül meggyőzte a Fox-ot, és zöld utat kapott a projekt.

1. Alien - A nyolcadik utas: A Halál

Végtelen, sötét, csendes világűr, a csillagok hidegen ragyognak. Lassan és komoran haladva egy hatalmas űrhajó szeli ketté a világegyetemet. Több mint öt percen keresztül nincs is párbeszéd, a kísérteties hangulat fokozatosan ránk telepszik és uralkodóvá válik a filmben. Vadregényes tájakon vág át a Nostromo egy ismeretlen bolygó felszínére érve. Egyszer csak egy homályba burkolódzó, óriási, idegen űrhajó komor roncsa bontakozik ki a ködből. Behatolnak a hajóba, mivel korábban jeleket fogtak ebből a körzetből. Ridley Scott rendezőnek mindig is erőssége volt a művészeti rendezés, a kiváló látványvilág, de itt aztán olyan mesteri munkát végzett, melyet pályafutása során csak igen kevés alkalommal tudott megismételni. A lény megalkotása egyedülálló fantáziára vall, nem véletlen, hogy H. G. Giger díszlettervező civilben szürrealista festő. Az ismeretlen bolygón készült felvételek, az űrhajó, a díszletek, a kosztümök szinte művészfilmmé emelik az Alien-t, olyannyira erős a vizuális hatás. A legénység tagjai a szörny után erednek, innentől kezdve a hangulaté és a látványelemeké a főszerep. Viszik is a filmet, bár a hajsza kezdetétől kezdve sok minden borítékolható a történet alakulásában és ez némileg gyengítheti az élményt. A vége véleményem szerint erősebb lenne, ha időben be tudták volna fejezni és nem akarták volna még az utolsó utáni lovat is megülni. Az összhatás így is elképesztően profi és magával ragadó, de nálam mégsem ér klasszikus-i magasságokba. Kezdetnek kiváló, vérfagyasztó és klausztrofób kaland, melynek rendezői változata talán még erősebb is az eredetinél, mert a drámai szálra erősít rá. Így kap tőlem egy igen jó osztályzatot.
Értékelésem: 80%-eredeti; 85%-rendezői

2. Aliens - A bolygó neve: halál

Kedvenc epizód. Művészi horror-thrillerből bitang erős akció-horrorba vált át, máig etalon sci-fi élményt nyújtva. Ebben a filmben hangzik el először a démoni Társaság neve: Weyland Yutani. A név jól olvasható a falakon és a berendezési tárgyakon a rendezői változat azon jelenetében, amely az LV–426-on játszódik az idegen lények megjelenése előtt. A varázspálcát James Cameron vette át, és valami olyat hozott ki a sztoriból, amire az első részt rendező Ridley Scott is méltán lenne büszke. Cameron több szálat kibont, amibe az első rész szándékosan nem ment bele. Az első órát gyakorlatilag párbeszédek, utalások, karakterjellemzések, és a történet lassú felvezetése teszi ki. Az adrenalin és a feszültség pontosan és hibátlanul adagolva érkezik a vásznon keresztül, hogy aztán jöjjön valami olyasmi, amire a legkevésbé sem számít a néző. Az idegen lények fészkében elképesztő pokoljárás veszi kezdetét. Cameron a kellő mennyiségű akciót adagolva nem felejtkezik el a személyes szálakról sem, Ripley anya szerepe remekül lett kibontva, ebben nagy érdemeket szerez a Newt-ot játszó kislány, kinek alakítása elképesztően hiteles. Érdekesség, hogy Carrie Henn mindenféle színészi tapasztalat nélkül kapta meg Newt szerepét, és más filmben azóta se játszott. Sigourney Weaver ezúttal is nagyot alakít, mint félelmet nem ismerő akcióhősnő - ő vitte a legtöbbre, Oscarra jelölték és Saturn-díjat kapott. A film miattuk és Cameron akció-bombája miatt marad emlékezetes. A hangulat itt is első osztályú, bár az atmoszféra erősebb volt az első rész esetében. A szórakoztatási faktor tízes skálán tizenegyes, a technikai és vizuális megvalósítás pedig a nyolcvanas évek csúcsteljesítményeit idézi. Az a fajta film ez, melynél mégha ki is találod, hogy mi következik a következő másodpercben, nem zavar, mert már teljesen magával szippantott minden idők egyik legerősebb horror-kalandjába.
Értékelésem: 90%

3. Alien3 - A végső megoldás: halál

Fincher jött, látott és fityiszt mutatott a trilógiává bővülő Alien sorozat első két részének. Több dologgal szakít, talán túlontúl sokkal. A történetet más irányba tereli, ez még nem lenne baj, ha az új környezet végig egyenletesen le tudná kötni a figyelmünket. A karakterek többsége remek, az egyediségre törekvés megsüvegelendő és át is jön a képeken. Fincher lecsupaszítja a filmet, mindent kíméletlenül elvág és lemetsz, ami szerinte felesleges. A nézői igényekre nagy ívben tesz, amint megkedvelnénk egy karaktert, biztosak lehetünk benne, hogy öt percen belül halott. Még kevesebb díszlettel és még kevesebb látványelemmel építkezik, mint az előző részek, az összhatást így is eléri. Belekerültek azonban felesleges dolgok is. A romantikus vonal egyáltalán nem hiányzott, bár meg kell jegyezni, Charles Dance kiváló alakítást nyújt, egy-egy jelenetben még Weavert is lenyomja. A vége pedig inkább káoszos mintsem félelmet keltő. Itt kivételesen szerintem nem volt jó ötlet a lény szemszögéből mutatni az eseményeket. Az előző részek egyik nagy fegyverténye volt az alien titokzatossága, hogy csak apránként bújt elő, apránként ismertük meg. A legőrültebb börtönlakó vonala pedig a kiszámíthatónál is kiszámíthatóbb, szinte kiált a forgatókönyv valami csavarért vele kapcsolatban. Ezen kívül engedtessék meg még egy apróságot megjegyezni, ha már annyit írtunk a vizualitásról az Alien esetében. Itt kifejezetten csúnya volt a lény. Na, nem Giger munkáját szapulom, hanem a számítógépes animációt. Véleményem szerint hiba volt ehhez az eszközhöz nyúlni, mert néhány jelenetben komolytalanná teszi a lény jelenlétét, aminél nagyobb hiba nem létezik egy ilyen sorozat esetében. Összességében igen jó, komolyabb hibák nélküli filmet kapunk, mely nagyszerű rendezői bemutatkozás ugyan, de talán pont ott bukik, hogy túlzottan egyedi és újító akart lenni két kiváló - a maga nemében szintén egyedi - epizód után.
Értékelésem: 70%

4. Alien: Resurrection / Alien 4 - Feltámad a halál

Pedig Jean-Pierre Jeunet jó rendező! Az Amelie-t és a Hosszú jegyességet például kifejezetten szerettem tőle. Ezt azonban nehezen lehet szeretni. Érdekesség, hogy Jeunet azt hitte, a harmadik résszel véget ért a történet és ő is rossz ötletnek tartotta a folytatást. Végül mégis elfogadta a 70 millió dollár költségvetésű projektet. A koncepció tulajdonképpen érdekes és sokat ígérő, az elején jól is indul a science-fiction vonal felélesztésével. Kísérletezgetés, tanító-tanítvány, alkotó-teremtmény viszony. És szerencsénk is lenne, ha ez végig vinné a filmet, ám nem tudja. Nem kapunk igazán feszült hangulatot, nem kapunk olyan látványelemeket mint az előző részekben, Ripley visszahozása is kicsit erőltetett. Az emberi természet rejtelmeiben kíván barangolni ez a Jeunet-mozi, teszi ezt több-kevesebb sikerrel. Ez a több-kevesebb siker tulajdonképpen az alkotás minden elemére elmondható. Akad egy-két ötletesen megvalósított szcéna, de legalább ennyi igen kellemetlen, már-már paródiába hajló epizód is fellelhető. A film nagyon vegyes visszajelzéseket kapott a kritikai oldalról, a közönség pedig csak igen mérsékelten kedvelte. A felhajtás persze óriási volt, mint az eddigi részek esetében is. Azonban csak annyit sikerült elérni, hogy néhány hétre fellendüljön az Alien-ipar. A filmművészetnek nem sikerült használni, pedig az első két rész és némi jóindulattal a harmadik is igencsak sokat tett érte. Azóta két elkeserítő mellékfilm született, melyek még a név használatára sem méltóak. Ridley Scott talán éppen ezért vállalta el az Alien 5-öt, mely a tervek szerint néhány év múlva került volna a mozikba. Azért "volna", mert néhány hete alkotói összeférhetetlenség miatt szakított a stúdió és Scott. Reméljük nem véglegesen. Szükségünk lenne kiváló Alien-filmekre, és ezt ki tudná jobban prezentálni, mint az, aki először adott löketet ennek a nagyszerű sci-fi sorozatnak?
Értékelésem: 55%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése