2014. január 17., péntek

The Master




Mesteri...







ObjektívenAz író-rendező Paul Thomas Anderson ezúttal a második világháború utáni Amerikáról készített felkavaró portrét. A film története az ex-tengerészgyalogos Freddie-t követi nyomon, aki leszerelését követően az alkoholhoz fordul, és sehogy sem találja a helyét. Az élete azonban gyökeres fordulatot vesz, miután megismerkedik egy elhivatott és karizmatikus szellemi vezetővel, Lancaster Doddal, aki egyre több követőt szervez maga köré.

Szubjektíven: Szinte történés nélküli két és negyed óra, bámulatosan szuggesztív erővel, színész jelenléttel. Paul Thomas Anderson így nyilatkozott saját filmjéről: "A The Master története nem véletlenül épp az ötvenes években játszódik. Miután az apám visszatért a háborúból, egész életében nyugtalan volt. Mondhatnánk, hogy bármikor létre lehet hozni spirituális szervezeteket vagy újabb vallásokat, de a legtermékenyebb időszak a háború utáni; ennyi tragédia után mindenki felteszi a kérdéseket: "Hogy lehet ez?" és "Hova mennek a holtak?". Az indítás és a végpont valóban a háború nyugtalansága, de közben kevésbé kapcsolódunk ehhez a valósághoz, legalábbis nem mindenáron és ez nagyon jót tesz Anderson mozijának. A háború ugyanis a lélekben folytatódik. A film sokrétű, mégis leginkább azt mutatja be, ami manapság hatványozottan érvényes, azt, hogy a hétköznapokból kiszakadni kívánó magányos emberek problémáját egyes klubok vagy szekták "kihasználják". A Mester lehetne bármilyen manipulátor, vagy akár egy hírhedt weboldal tulajdonosa is. Jelen esetünkben hasonló történik. A mester (P. S. Hoffman) hasonló nyelvet beszél, jó érzéssel viszonyul a kitaszítotthoz, válaszokat kínál megválaszolhatatlannak hitt problémákra... és a kapcsolat kezdetét veszi. P. T. Anderson pedig belehelyezi stílustanulmányába A vérző olaj őrültségét és kimértségét is. Félelmetes, hogy mennyi Freddie Quell mászkál körülöttünk a mindennapi életünkben. Engem talán leginkább ez vágott mellbe. "Senki sem élhet anélkül, hogy ne szolgáljon egy mestert." Hogy ez milyen indíttatásból, milyen körülmények között megy végbe, az már kényelmetlenebb kérdés. De valakire, Valakire szükségünk van, ez egészen bizonyos. Személyi kultusz, fanatizmus, vallás, spiritualitás, csalás, lelki érettség és még sok-sok téma mélyére nézünk, egy igen kellemetlen utazás során, melyet ez a 140 perc jelent. Egyik kollégám fogalmazott a filmmel kapcsolatban úgy, hogy olyan, mint egy mocsár. Míg Az élet fája című film inkább virágoskerthez hasonlít, mely újabb és újabb kalandozásra kínálja magát, a The Master egy szutykos mocsár, melyet nincs kedve az embernek újból végigjárni. Márpedig az ilyen lelkek miatt, mint Freddie, kell. Nincs mese. Be kell mennünk a mocsárba ezekért az emberekért. Nem lehet otthagyni őket. Mert minden emberhez vezet egy út... ... Paul Thomas Andersonnak már megint sikerült felráznia.

Kiknek ajánlom?
Annyi ember van, aki szereti a témafelvetős, gondolkodós filmeket. Hát tessék! De köszönet nem lesz benne!

Értékelésem: 90%


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

OSCAR 2023 - A nyertesek listája

Legjobb film Nyugaton a helyzet változatlan Elvis Avatar: A víz útja Minden, mindenhol, mindenkor A Fabelman család Tár A sziget szellemei T...