Ted

Ha már az év komédiájaként emlegették, muszáj volt megnézni...

Objektíven: Gyermekkori kívánságának folyományaként John Bennett plüssmackója, Ted, életre kelt, s azóta is ott van mellette. Barátságuk próbára tétetik, mikor John barátnője előrelépést szeretne kapcsolatukban.

Szubjektíven: Bár már eltelt egy kis idő, amióta láttam, de még mindig fel tudom magam húzni, ha eszembe jut. Egy kezemen meg tudom számolni, hogy életemben hány olyan filmet minősítettem nézhetetlennek, amit végig tudtam ülni. Ezt végignéztem, de nem volt benne köszönet... Amerikában mostanában versenyt csinálnak abból, hogy minél több olyan karaktert nyomnak be a filmekbe, akik totálisan antipatikusak? És ha már vígjáték... legalább egyszer el kellett volna mosolyodnom. Nem felröhögni, áhh... csak egy kis mosolyt. De nem. Semmi. Közben meg a sablonhegyek, unalom. Legalábbis számomra. Most az a kihívás, hogy megnézzek egy csomó jó filmet, ami feledteti velem ezt. Nagyon vastag karó. Legközelebb körültekintőbbnek kell lennem, az egészen bizonyos. Az máris elborzaszt, hogy állítólag Seth MacFarlane-t szeretnék házigazdának az Oscarra. Ha nem is hagyom ki emiatt az eseményt, de már előre tudom, hogy mikor fogok kétbetűs kitérőket beiktatni. Ted pedig - rendezőjével együtt - maradjon meg a Family Guy rajongók között, távol a vígjátékot egészen máshogy elképzelőktől...

Kiknek ajánlom?

Jó szívvel senkinek.

Értékelésem: 10%