2010. november 12., péntek

Narnia Krónikái - Az oroszlán, a boszorkány és a ruhásszekrény


2005 egyik legnagyobb mozisikere mást nyújt, mint amire a filmrajongók az első előzetesek alapján számíthattak, de Narnia világa így is sokakat rabul ejtett.





Objektíven: A második világháború idején a Pevensie-gyerekeket vidékre küldik a németek bombázta Londonból. Peter, Susan, Edmund és Lucy a hóbortos Digory Kirke professzornál talál menedéket. Egyik nap Lucy, játék közben elbújik a hatalmas szekrényben, és váratlanul Narnia havas tájain találja magát. A csodálatos országot törpök, faunok, kentaurok és más különféle mesebeli lények népesítik be. Békés földjük azonban az örök tél, a jég és a fagy fogságában vergődik, a gonosz fehér boszorkány elátkozta őket. A legenda szerint négy gyerek hozza majd el a szabadulást számukra.

Szubjektíven: A Gyűrűk Ura és a Harry Potter-filmek után nem késhetett soká Narnia varázslatos birodalmának adaptációja sem. Gyermekkorunk egyik klasszikusa, kinek a könyvek, kinek a páratlan fantáziájú ifjúsági tévésorozat miatt. Filmértő csoporttársaimmal már 2005 augusztusában ez a film volt a téma, pedig még jópár hónap hátravolt a bemutatóig. De nem csak nálunk, az egész világon óriási volt a felbuzdulás. Még Peter Jackson közelgő King Kong filmje is háttérbe került. Aztán eljött a premier napja és mi máris ott ültünk a moziteremben. És sok millió egyéb mozirajongóval egyetemben mást kaptunk, mint amire számítottunk. Tolkien-kaliberű, titokzatos, karakterközpontú fantasy helyett egy családi, hagyományos értékeket felvonultató, alapvetően számítógépes animációra építő korrekt mesét. Nem jobb vagy rosszabb a vártnál, csak más. Néhány hiba mellett azonban nem mehetünk el szó nélkül. Rendben van, hogy kezdő színészek, de ha egy CGI oroszlán lejátszik egy embert a vászonról, az úgy gondolom nem helyénvaló. Színészileg magasan kiemelkedik Tilda Swinton fehér boszorkánya, aki fantasztikusan kelti életre a velejéig gonosz karaktert. A játékidő első órája után olyan dramaturgiai ugrások következnek, hogy szinte követhetetlenné válik a hősök motivációjának miértje és a hogyan is. A gyerekszereplők emiatt (is) kissé sematikusak maradnak, mindenki képvisel nagyjából 1-2 tipikus jellemvonást és ennyiben ki is merült a színészvezetési tudomány. Azt pedig komolyan nem értem, miért nem lehetett jobban figyelni a hátterekre és a környezetre. Andrew Adamson rendező le is cserélte a második epizódra az operatőrt. (és milyen jól tette) A film ugyanis egész egyszerűen sokkal szebb és természetesebb, amikor tél van, és a gonosz van uralmon. Mihelyt kitavaszodik, jóval kevésbé szép helyszínek veszik át a főszerepet, amelyeknek el is kél a számítógép-animációs segítség. Ezen a ponton azonban nem állhatunk meg, hisz a film rengeteg pozitívumot mutat fel, melyek hatására újra és újra le fogjuk venni a DVD polcról Narniát. A 150 millió dolláros gyártási költség minden egyes centje meglátszik a filmen, amelynek külalakja valóban kiváló. A maszkmesterek, a díszletesek és a kosztümtervezők munkáját csak dicsérni lehet, nagy elismerés jár az effektusokat gyártó csapatnak is. A filmben százával nyüzsögnek a mesebeli lények, melyek többsége beszél is. Ennek ellenére mindegyikük élethű és szépre sikerült. Jól lettek átemelve a könyvek lényegi elemeit jelentő tanulságok és gondolatok. A keresztény szimbolika érezhető, de nem tolakodó mértékben van jelen. C. S. Lewis regényei szűkszavúak, és lényegre törnek Tolkien aprólékos világával ellentétben. Egy letűnt világ nemes erkölcseit és értékeit mutatják fel, élhetővé téve azokat. Ez a vásznon is komoly szerepet kap. A filmzene véleményem szerint az évtized egyik legkiválóbbja. Harry Gregson-Williams alaposan kitett magáért, a mozihoz komponált dallamai, témái a filmzenei albumon önmagukban is gyönyörűen megállják a helyüket. Alanis Morrisette Wunderkind című dala pedig századik meghallgatás után is ugyanolyan mesés és varázslatos, mint először hallgatva a moziteremben. Ez a mesés hangulat lesz az, mely mindig aktuális tartalmával a vászon és a képernyő elé vonzza Narnia rajongóit. Ez pedig ma igen figyelemreméltó teljesítmény.

Kiknek ajánlom?
A Lewis-könyvek és a fantasy világok kedvelőinek, családi szórakozásra vágyóknak.

Értékelésem: 80%

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése