A remény.
Központi eleme és üzenete volt a most lezárult szent évnek, és azt vettem észre, hogy a filmes évemnek is. A reményteli mozgóképeknek valahogy mindig akadt még néhány plusz százalék, egy jobb osztályzat, egy vidámabban megírt kritika, egy ezerwattos mosoly. Pedig én aztán szeretek odafigyelni arra, hogy a filmszakmai szempontok a helyükön legyenek. Ez volt az az év, ahol ezek nem kizárták, hanem erősítették egymást. Szükségünk van a reményre. Aztán persze így is voltak olyan zseniális filmek, amelyekben szemernyi remény sem mutatkozott, de ezek meg épp az elménket-lelkünket nyitogatták, riadót fújtak, szembesítettek. Olyan meg emberemlékezet óta nem volt, hogy egy január 16-án bemutatott magyar(!) film rajt-cél győzelmet arasson. Ennek is eljött az ideje. És annak is, hogy leírjátok a ti kedvenceiteket!
10. Tánc a sivatagban
9. A brutalista
8. Én még itt vagyok
7. Mi atyánk
6. Hamnet
5. Vermiglio - A hegy menyasszonya
4. Arco - Fiú a jövőből
3. Orosz frontkatonák között
2. Áradás
1. Véletlenül írtam egy könyvet
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése