2016. január 28., csütörtök

BEST OF 2015 - FILMEK

65-60


65. Végre otthon!
Ez volt az a film, ami egész egyszerűen semmit nem volt képes kiváltani belőlem. 10 perc után úgy untam, mint Andy Warhol klasszikus alvását még egy óra után sem. Hiába mondták többen kollégáim közül, hogy lassan azért beindul... akkorra már minden érdeklődésemet elvesztettem. Ugyanaz a villódzó, színpompásnak mutatkozó, antipatikus hősökkel teli világ, mint oly sokszor napjainkban, ami a mainstream amerikai animációt illeti. A Dreamworks-nek fel kéne hagynia a rengeteg projektjével és a kungfuzó pandákba meg a sárkánynevelgetésbe kéne nagyobb erőkkel beszállnia.
- 10%

64. Ahol a szivárvány véget ér

Egyetlen filmre sem voltam mérgesebb 2015-ben. Ha ezeket barátságnak, szerelemnek, egyáltalán kapcsolatnak nevezzük, amiket a film felmutat, hamarabb kerül végleg össztársadalmi mocsárba a kontinensünk, mint gondolnánk. A britek láthatóan merészek akartak lenni ezzel a filmmel. Erre fel jönnek a felesleges mellékszálak és az ide-oda sodródó, valódi jellem nélküli karakterek. A végét olyan mennyiségű sziruppal nyakon öntve, hogy még én is szivárványos lettem tőle. Bár véget érne az a szivárvány, ahogy a cím mondja, de erről szó sincs... A meglepően jó operatőri munka megér egy plusz pontot, de azon túl... Rettegve várom a rendező hamarosan mozikba kerülő új filmjét.
- 10%

63. Elrabolva 3.

Volt már szerencséd olyan akciófilmhez, amiben pont az akciójelenetekből nem láttál egy szemernyit sem a vágás miatt? Most garantáljuk, hogy fogsz! Komolyan, ilyet még nem pipáltam... agyonvágott jelenetek, erőszakolt folytatás. De legalább túlzások tekintetében elmarad a rettenetes második résztől és ez már önmagában értékelendő. Gyorsan be is fejezem, mielőtt még több negatívum eszembe jutna.
- 20%

62. Minyonok

Bocsánat a népes számú rajongótábortól, de nekem ez nagyon nem... Számomra sem nem édibédik, sem nem cukik a minyonok. Várható volt, hogy megkapják a maguk filmjét a Gru hatalmas kasszarobbantása után. A rosszaság és gonosz "szolgálatának" kérdőjeleiről már kritikusok és pszichológusok százai cseréltek eszmét, nem fogom szaporítani a szót (és a táborukat). Vizuális és tartalmi ötletei alapján egy esti szórakozásnak még akár el is menne, annyi a hatalmas pechje, hogy ez előtt nem sokkal néztem egy (teljesen mindegy, akármelyik) Pixar-mesét, ami köszöni szépen, de még az összehasonlítást is kikéri magának, annyival jobb. És tényleg.
- 40%

61. Hajnali láz

Ha van film, amit sajnálok, akkor ez az. Nagyon nem szívesen írok róla rosszat, tudva, hogy milyen sokat jelent ez a film Gárdos Péter rendezőnek. De ez szerintem most félrement. A "kerettörténet" zavaró, minduntalan kizökkent; a koprodukciós partner nyomására, kérésére került bele. A két főszereplő fiatal nagyszerű választás volt, de itt én meg is állok. Minden mást mesterkéltnek, megrendezettnek, hatásvadásznak éreztem. A könyvet olvassátok, a könyvet...
- 40%



60. Szeretni, inni és énekelni

Én kérek elnézést, de olyan színtelen-szagtalan filmalkotással van dolgunk, hogy néha én éreztem magam kellemetlenül a nézőtéren. Alain Resnais-t tiszteljük, de inkább tegyük be újból a Szerelmem, Hirosimát, mint ezt a méltatlan karrierzáró színház/film egyveleget. Kicsit sajnálom, hogy így ér véget egy nagyszerű pályafutás, én részemről inkább az ötvenes és hatvanas évek felé fogok tekinteni továbbra is, ha Resnais-ról van szó.

- 45%





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése