2012. május 5., szombat

Az illuzionista



Animációs csoda a Belleville randevú rendezőjétől.







Objektíven: Az illuzionista egyike az előadóművészet kihalóban levő fajából. Feltörekvő rock sztárok aratják le babérjait, így arra kényszerül, hogy egyre kétesebb megbízásokat vállaljon alternatív színházakban, kerti partikon, bárokban és kávézókban. Egészen addig, amíg Skócia nyugati partján egy falusi kocsmában nem találkozik Alice-szel, az ártatlan kislánnyal, aki örökre megváltoztatja életét. Alice-t teljesen lenyűgözik hősünk trükkjei, és azt hiszi ez igazi varázslat, látva a falusiak izgatottságát amikor azt ünneplik, hogy bevezetik az áramot távoli szigetükre. Követi őt Edinburgh-ba, vezeti, amíg a bűvész egy kis helyi színházban dolgozik. A lány rajongása lenyűgözi, jutalmul pazar ajándékokat "varázsol" neki elő. Félve attól, hogy csalódást okoz neki, nem tudja magát rávenni, hogy felfedje a valóságot...

Szubjektíven: Nehéz elkezdeni, nehéz bármit írni. Az bizonyos, hogy az igen tetszetős külcsín alól egy mély és drámai filmalkotás tör felszínre. Olyannyira, hogy több kritika is szóvá teszi a "túlontúl drámai és szomorú" történetet. Megvan ennek az oka. Sylvain Chomet precíz rendező, műveit alaposan átgondolja, nem véletlen, hogy csak ritkán ül a rendezői székbe. Legfrissebb filmjében a művészetről, az emberi kapcsolatokról mesél és bizony egy világ haláláról is. Főhősünk öregedő bűvész, aki fölött eljárt az idő. Közönsége teljesen érdektelen produkciói iránt, és hamar világossá válik, hogy mesterségének a beatkorszak hajnalán már leáldozott. Reménysugár vagy az utolsó tőrdöfés a rajongó skót munkáslány? Ahogy Chomet-től megszokhattuk a mellékszereplők egytől egyig szórakoztató, jól megírt figurák. Vizuálisan sem lehet panaszunk a filmre. Talán a Suszter, szabó, baka, kém nyűgözött le utoljára ennyire képeivel és hangulatával, de talán még az sem. Varázslatos, gyönyörű, amit a filmvásznon látunk. Szükségünk is van rá, mert súlyos történetet hordoz Az illuzionista. A bűvész a végére megtanulja, hogy nem kell színlelnie, megtanulja a lány is. Kicsit talán "visszanyerik az életüket", különösen az öregember. Zseniális az utolsó vonatos jelenet, ahol a bűvész először dönt úgy, hogy a varázslatot nem használja "átverésre", hanem ajándékként közelít hozzá. Ezáltal bölcsebb emberré válik. Nekünk filmnézőknek ugyan addigra már megszakadt a szívünk, de ez most jóleső fájdalom. Letűnt az öreg bűvész világa, tovább kell hát létezni, de bölcsebben és tapasztaltabban tesszük. Ugyanis az illuzionista igazi csodája a fejlődő emberi lélek.

Kiknek ajánlom?
Azoknak, akik bírják a majd' másfél órás lassú tempójú némafilmeket.

Értékelésem: 90%


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

OSCAR 2023 - A nyertesek listája

Legjobb film Nyugaton a helyzet változatlan Elvis Avatar: A víz útja Minden, mindenhol, mindenkor A Fabelman család Tár A sziget szellemei T...