Akár gondtalan, akár nehéz korszak, középiskolás időnk
mély nyomot hagy életünkben, rengeteg színes emlékképpel. Történetünk hősnője,
Amber visszatér iskolavárosába, ahol akaratán kívül újra elkezdenek benne
dolgozni azok az évek…
A „gimis” filmekről már az ezredforduló előtt
kialakulhatott a közvélekedésben, hogy felszínes, a szexualitást túladagoló
kliséhegyek, ahol minden fél kiérdemli a hierarchiában neki megfelelő párt.
Regina Crosby amerikai szerző 2009-es Teenage
dirtbag című drámájával szakít ezekkel a beidegződésekkel, szereplőit saját
élményei alapján érző-lélegző figurákká varázsolja. Thayer, az őrült és különc srác az iskola bolondja,
de nehézfiúja is egyben, súlyos terhet cipel. Amber, a csini pom-pom lány az
elittel próbál lépést tartani, valójában korántsem boldog az élete. Kettejük
útja egy közös irodalom kurzuson kezdődik, de a közöttük feszülő társadalmi
különbség, és a csoportnyomás fokozatosan mérgezi, hátráltatja a kapcsolatot.
Könnyen érezhetjük zavarban magunkat a film nézése
közben, hisz a sablonok helyett valódi, intim érzelmeket, szenvedést,
tépelődést mérnek nekünk, és ebből a tálból tapasztalatunk, vérmérsékletünk
szerint muszáj kivennünk, nem maradhatunk közömbösek. Arra indíthat, lássunk a
felszín mögé, ne várjunk, amíg a pillanat múlt idővé halványul, mert akkor nem
tér vissza a lehetőség. És talán mindig bánni fogjuk.
Gőbel Gergely
A cikk az Új
Város magazin 2017. évi 1. számában jelent meg.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése